A méhek titkos élete – 6 érdekesség a mézelő méhekről

Az első méhek mintegy 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A mézelő méh (Apis mellifera) valószínűleg Indiából származik, és háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt történt. Jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságban, segítve a kultúrnövények terméshozamának növekedését, valamint hatással van a bioszférára és fenntartja a vadon élő növényfajok sokféleségét.

A házi méhek kolóniákat alkotó rovarok, ahol a többségük nem szaporodik, hanem a többi családtag szaporodását támogatja. Szervezett társadalmi struktúrában élnek a méhkaptárakban, ahol felosztják egymás között a szaporodás és a kolónia gondozásának feladatait. Nézzük, milyen különleges, kevésbé közismert tényeket tudunk róluk:

1. Öt szem

A méheknek 5 szemük van. Két nagy összetett szem található az arc két oldalán, három egyszerű szem pedig a két összetett szem között helyezkedik el. Az összetett szemek a tárgyak alakját és színét, míg az egyszerű szemek a környezeti fény színváltozásait érzékelik. A méhek agya a két különböző típusú szem vizuális információinak integrálásával képes pontosan megkülönböztetni a színeket a változó fényviszonyok között.

2. Tánc, a kommunikáció egy módja

A méhek demokratikus társadalmat alkotnak. A méhkirálynő és a dolgozó méhek címei gyakran arra engedik következtetni az embereket, hogy a mézelő méhek társadalma monarchikus felépítésű. Valójában azonban ez nem igaz! A kaptárral kapcsolatos döntések az összes méh közötti beszélgetésen keresztül születnek. Hogyan beszélgetnek a méhek? Tánccal!

A méhek különféle táncokat tudnak előadni, többek között körtáncot, sarlótáncot és kacskaringós táncot. A körtáncot akkor járják, amikor a célpont 100 méteren belül van a méhtől, míg a sarlótáncot akkor, amikor a célpont sokkal távolabb van. A kacsázó táncban a tánc dőlésszöge, valamint a farok mozgása révén konkrét távolság- és helyinformációkat lehet közvetíteni. Ezt a táncot figyelve a méhek felismerik, hogy más méhek hol találtak nektárforrást, és hol építhetnek új kaptárakat.

3. Feladatok kijelölése életkor alapján

A dolgozó méhek életkoruktól függően különböző feladatokat látnak el. Az egyheteseknek például az új kaptárak építése és az élelem szétosztása a feladatuk. Ahogy egy kicsit idősebbek lesznek, elkezdik őrizni és segítenek megvédeni az otthonukat. Csak 3 hetes koruk után mennek ki virágport gyűjteni. A dolgozó méheknek különböző életkorban más-más szerepük van az agyuk mérete és a memóriakapacitásuk miatt. Születésük után bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy elegendő memóriakapacitást építsenek ki ahhoz, hogy emlékezzenek arra, hogyan találnak haza.

4. A dolgozó méhek élettartama attól függ, melyik évszakban születnek

A dolgozó méhek élettartama a születési évszaktól függ. Akik akkor születnek, amikor a méhek számára elegendő virágnektár áll rendelkezésre a mézzé alakításhoz, csak egy-két hónapig élnek. Ez azért van, mert sok energiát fordítanak nehéz munkára: kaptárépítésre viaszból, a fejlődő lárvák gondozására és a virágpor gyűjtésére. Ezzel szemben a késő ősszel született méhek, amelyek nem végeznek sok munkát, akár hat hónapig is élhetnek.

6. 40 000 repülés 1 kg mézért

Az egy mézelő méh által egy gyűjtőút során begyűjtött nektár mennyisége körülbelül 30-50 mg. A körülbelül 0,1 g testtömegű méh a testtömegének közel felét nektárban tudja szállítani! Egy méh naponta 7-13 alkalommal repül ki nektárt gyűjteni, néha akár 24-szer is, ami azt jelenti, hogy 10 000 dolgozó méhnek 4 utat kell megtennie ahhoz, hogy 1 kg mézet termeljen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forras: greenpeace