Az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi azt a polgári kezdeményezést, mely az állati szőrme előállításának és kereskedelmének tilalmát szorgalmazza. A Szőrmementes Európa elnevezésű kezdeményezés szervezői jogszabály-javaslat elkészítésére kéri az Európai Bizottságot. Azt szeretnék elérni, hogy uniós szinten tiltsák be állatok tartását és leölését prémtermelési céllal. További céljaik között szerepel, hogy ezzel párhuzamosan a prémek kereskedelmét is tiltsák be.

32,1 millió állat esik áldozatul évente

Az EU-ban évente közel 32,1 millió állat esik áldozatul a szőrmeiparnak. Ezeket az állatokat kizárólag a szőrméjük miatt tartják és tenyésztik, majd ölik le. A prémfarmokon főleg nyércet, rókát és mosómedvét tartanak. Az állatok rövid és szenvedéssel teli életet élnek összezsúfolt ketrecekben, legtöbbször nyomorúságos körülmények között. Egészen addig etetik és tartják őket életben, amíg a szőrméjük alkalmas nem lesz feldolgozásra és eladásra. Legtöbbször gázzal vagy áramütéssel ölik meg őket. Az EU több országában már betiltották a szőrmefarmokat, de nem elsősorban állatvédelmi szempontok miatt. Hollandiában például a koronavírus járvány kitörése miatt zárták be a farmokat, miután több telepen is járvány tört ki.

Egyelőre csak formalitásról van szó

Az Európai Bizottság közleményben tájékoztatta a befogadást, de azt is hangsúlyozta, hogy ez a lépés csupán annyit jelent, hogy a kérelem megfelel a jogszabályoknak, így jogilag befogadható. Ebben a szakaszban azonban nem vizsgálják a kérelem tartalmát, így csak egy apró lépésről beszélhetünk, az út még nagyon hosszú lesz egy valóban szőrmementes Európáig. A szervezők most megkezdhetik az aláírások összegyűjtését ahhoz, hogy a testület érdemben reagáljon a kérelemre. Ehhez összesen egy éven belül egymillió támogató aláírást kell gyűjteni legalább hét különböző tagállamból. Ha az aláírások összegyűltek, a bizottság még mindig dönthet úgy, hogy elutasítja a kérelmet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Az olasz szenátus költségvetési bizottsága még karácsony előtt megszavazta azt  a törvénymódosítást, melynek értelmében hat hónapon belül az országban jelenleg működő 10 nercfarmot bezárják és betiltják a szőrmefarmok működését. A törvényjavaslat elkészítését és annak elfogadását megelőzte egy hosszas egyeztetés a HSI (Humane Society International/Europe) szervezettel. A szervezet kidolgozott stratégiákkal segítette az előkészítési folyamatot, melyben feltérképezték a jövőbeni kilátásokat és arra is javaslatokat tettek, hogyan lehet átalakítani ezeket a vállalkozásokat humánussá és fenntarthatóvá. A törvényjavaslat elfogadásával Olaszország lett a 16. európai ország, ahol zéró toleranciát hirdettek a szőrmefarmok működésével szemben.

Számos ok szól a szőrmefarmok működése ellen

A HSI olaszországi igazgatója, Martina Pluda kifejtette, hogy számos ok szól a jelenlegi szőrmefarmok működése ellen. Az állatvédelmi okok mellett számos gazdasági, környezetvédelmi és közegészségügyi tényező is a farmok betiltása mellett szól. A vadon élő állatok tömeges tenyésztése a divatipar érdekében komoly kockázatokat jelent az állatokra és az emberekre nézve egyaránt. Ezek a kockázatok pedig összességében nincsenek arányban azokkal a gazdasági előnyökkel, melyeket az iparágban tevékenykedők élveznek.

A határidő: június 30.

A törvénymódosítás egyértelműen és konkrétan fogalmaz. 2022 június 30-ig minden aktív olaszországi szőrmefarmot be kell zárni. A jogszabály nemcsak a nercfarmokra vonatkozik, hanem a róka, mosómedve és csincsilla tenyészetekre is. A szőrmefarmosokat a mezőgazdasági minisztérium 3 millió eurós kártérítéssel segíti az átállásban. A divatvilág trendje is a szőrme egyre nagyobb elutasítása felé mutat. Mára már olyan nagy márkák mondtak nemet a szőrmére mint a GUCCI, a Prada, a Valentino és a Versace. A világ legnagyobb kereskedői közül a Saks Fifth Avenue és a Macy’s is levette polcairól a szőrméből készült termékeket.

COVID kockázat

A szőrmefarmok bezárást nagyban befolyásolta az a tény is, hogy mindegyik potenciális veszélyforrást jelent járványügyi szempontból. A koronavírus járvány kitörése óta 12 ország összesen 465 nercfarmjáról jelentettek fertőzöttséget, többek között Olaszország, az Egyesült Államok és Kanada területén.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

Budapest polgármestere saját Facebook oldalán közölte a hírt korábban, hogy a Fővárosi Önkormányzat karácsonyi vásárai idén szőrmementesek lesznek. A Magyar Szőrmellenes Liga még tavaly indította el azt a petícióját, melyben arra kérték a főváros vezetését, hogy az adventi és karácsonyi vásárokon ne lehessen állati eredetű szőrmetermékeket árusítani.

Tavaly a veszélyhelyzet miatt elmaradta a vásárok, de a polgármester ígéretet tett, hogy a jövőben mindent megtesznek azért, hogy megvalósuljon a szőrmementes vásározás.

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja.  Karácsony Gergely/FB  2020. november 27.

A szőrmementesség valójában nem vonatkozik minden szőrmére

A Magyar Szőrmellenes Liga novemberben tette közzé közösségi oldalán a hírt, hogy az idei vásárokon végre megvalósul a szőrmementesség, melyet meg is köszönt a fővárosi önkormányzatnak.

2021-ben előszőr nem lesz állati származású szőrme árusítva a Budapesti Karácsonyi Vásárban!!!Ma nyílik meg Budapest leghíresebb karácsonyi vására a Vörösmarty téren. Ne feledjük, hogy a szőrmeipar közvetlen szerepet játszik a COVID-19 járvány terjesztésében, a prémfarmokon keresztül. Köszönjük Budapest főpolgármesterének, Karácsony Gergely és Szabó Rebeka állatvédelmi biztosnak, hogy foglalkoztak a szőrmefarmokon szenvedő állatok sorsával, és ezzel elősegítik a prémtenyésztés beszüntetését. Magyar Szőrmellenes Liga/ FB , 2021. november.

A bejelentést később Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott egy hozzászólásban egészítette ki, miszerint az irha árusítása nem lesz tilos. Hozzászólásában kifejtette, hogy a hagyományosan táplálékállatként is tenyésztett fajok bőrét vagy irháját (pl. marha, birka) lehet árusítani, de olyan állatét nem, amit a szőrméje miatt tenyésztenek.

A teljes szőrmementesség tehát az ígéretek ellenére nem is valósult meg, a vásárokon továbbra is sok szőrmét és bőrből készült készárut kínálnak az árusok, melyet szerkesztőségünk tagjai is tapasztaltak a hétvége során.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: FB