A Guardian vizsgálata szerint évente mintegy 20 millió csirke, 330 ezer sertés és 166 ezer szarvasmarha pusztul el szállítás során vagy nem sokkal azután, hogy megérkezik az amerikai vágóhidakra. 800 000 sertés már a megérkezéskor járóképtelen. Az adatokat nyilvánosan elérhető elemzésekből gyűjtötték össze. Bár a haszonállatok elpusztulásának módja nem nyilvános, állatorvosok és állatszakértők szerint a hőség, a hideg és egyéb traumák állnak a halálozás hátterében.

Az utazási körülmények okozzák a halálukat

Az állatokat általában túlzsúfolva szállítják, hangos zajoknak, éhezésnek és kiszáradásnak vannak kitéve a hosszú út során. A legrosszabbul a sertések bírják a szállítást, náluk a leggyakoribb a hirtelen halálozás. A szállítási távolság növekedésével nő az állatok elhullásának száma is. Az érvényben lévő szabályozás szerint ha az út hosszabb mint 28 óra, akkor az állatokat ki kell rakodni félúton legalább 5 óra pihenőre. Vizet és élelmet is kell biztosítani számukra.

A huszonnyolc órás törvényt azonban nem tartják be és nem érvényesítik elég alaposan. Az Animal Outlook (nonprofit állatvédő szervezet) már 2005-ben és 2012-ben is végzett vizsgálatokat, amelyek a szövetségi törvények megsértését tárták fel. A 2012-es vizsgálat során a csoport arról számolt be, hogy az elhullott sertéseket az út szélére dobták, majd otthagyták.

Az állatvédők folyamatosan vizsgálódnak

Tavaly augusztusban az Animal Outlook egy sertéseket szállító teherautó ügyében folytatott vizsgálatot, amely 32 órán keresztül utazott megállás nélkül. Az állatokat az egész út alatt a szállító konténerekben tartották. Az út során a hőmérséklet elérte a 91 fokot. A nyomozók szívszorító hangfelvételeket rögzítettek a disznók éjszakai szenvedéséről, miközben összezsúfolódtak a forró, szűkös pótkocsiban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

İzzet Koçak egy törökországi farmot üzemeltet, ahol többek között egy 180 fős szarvasmarha állományt gondoznak. Az állatokat elsősorban tejhozamuk miatt tartják, így  ennek növelése érdekében a gazda egy érdekes kísérletbe fogott.  Két egyeden kipróbálta, hogy mi történik akkor, ha egy virtuális szemüveg segítségével zöld legelőket szimulál a teheneknek.

Az állatok ezáltal úgy érezhetik magukat, mintha a szabadban lennének, mely csökkentheti a stresszt és növelheti a jóllétüket. Ennek következményeként pedig több tejet adnak. A kísérlet sikerült, a VR-szemüveges tehenek napi átlag tejhozama 2 literrel növekedett. A VR-szemüveg mellett a gazda klasszikus zenét is játszott az állatoknak, hogy a stressz-szintjüket minél alacsonyabban tartsa.

Nem ez volt az első próbálkozás

Az ötlet Oroszországból származik, ahol még 2019-ben kezdték el egy gazdaságban kipróbálni a VR-szemüveget teheneken.  Az állatoknak zöld legelőket és réteket vetítettek a szemüvegen keresztül és azt vizsgálták, mennyire csökken a szorongásuk és a stressz-szintjük. Már ez a kísérlet is bebizonyította, hogy nemcsak a tej mennyisége, de a minőség is javult a virtuális zöld legelők látványától. A kísérlet arra is rámutatott, hogy a környezeti feltételek komoly hatással vannak a tehenekre és valószínűleg bármely haszonállatra.

További szemüvegeket rendel

Koçak annyira belelkesült az eredményen, hogy további 10 VR-szemüveget rendelt az orosz gyártótól. Tervei között szerepel, hogy idővel az egész állományt felszereli a speciális szemüvegekkel. Ehhez azonban előbb hosszabb távon is megvizsgálja a szemüveg hatását.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Newsweek

Finn története 2018 végén kezdődött. Az akkor 4-5 hónapos állat szó szerint elmenekült az árverésről, ahonnan a vágóhídra került volna. A tehén bravúros ügyességgel kijátszotta a hatóságokat és mindenkit, aki a befogásán dolgozott. Több biztonsági kamera is rögzítette, ahogy az erdőben bujkál vagy éppen házak hátsó kertjein keresztül közlekedik.  A híradásokban már úgy emlegették, hogy „a tehén az erdőben”, akit senki nem tud befogni és tökéletesen rejtőzködik az emberek elől.

Állatmentők léptek közbe

A Farm Sanctuary szervezetet, mely haszonállatok mentésére szakosodott egy Jennifer Wynn nevű hölgy értesítette, amikor a tehénről először hallott. Az állat ekkor már hetek óta kóborolt az erdőben és fogalmuk sem volt arról, hogyan lehetne befogni. A Farm Sanctuary csapat azonban nem késlekedett, a helyszínre mentek és kidolgoztak egy tervet, mellyel éjszaka sikerült megfogni az állatot. Az alábbi videón látszik a befogás és a Finn bujkálásának biztonsági kamerás felvételei is.

Huckleberry Finn

A sikeres mentés után Huckleberry Finn után nevezték el, kalandvágya és étvágya miatt.  Azóta a menhelyen él tökéletes boldogságban, ahol soha nem fogja levágás veszélye fenyegetni. A farmon a haszonállatok szabadon élnek és mozognak, játszanak és szoros barátságokat kötnek. Finn szépséges és szabadulási vágya olyan mély benyomást tett Jennifer Wynn-re, hogy azóta áttért a húsmentes életre.

Egyre több a haszonállat menhely világszerte

Az Egyesült Államokban és Európában is egyre több haszonállat menhely működik, ahol olyan állatok élnek, akiket vágóhidakról és telepekről mentettek meg állatvédők. A húsipart kiszolgáló szarvasmarha, csirke vagy éppen borjú telepeken sokszor borzasztó körülmények között, szűk helyekre összezsúfolva valódi élet nélkül tengődnek ezek az állatok. Megszületésük is tudatosan tervezett, melynek egyetlen célja és értelme az, hogy a vágóhídról a szupermarketek polcaira kerüljenek és az ember megegye őket.  Nem csak állatvédelmi és etikai meggyőződésből hagyják el egyre többen a húst az étrendjükből,  hanem a drasztikus klímaváltozás miatt is. Mára már bizonyított tény, hogy a haszonállat tenyésztés borzasztóan rossz hatással van az ökoszisztémára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: onegreenplanet