Dr. Papp Magor PhD, mb. igazgató, „ember orvos” előadása során számos érdekes statisztikai adat mellett a kutyaharapás szakszerű ellátásáról is beszélt, amit minden kutyatartónak fontos tudnia. A kutyaharapások kérdésköre azonban túlmutat a gazdikon, de a felelős kutyatartás körébe mindenképpen beletartozik.

A harapásos esetek megelőzésében mindenkinek van felelőssége. A kutyatartóknak saját kutyájukat kell úgy sétáltatni és tartani, hogy ne okozhasson veszélyt másra. Minden ember számára fontos lenne azonban, hogy tisztában legyen a kutyák testbeszédének jelentésével. Számos harapásos eset megelőzhető lenne, ha az emberek felismernék a támadás első, lehetséges jeleit.

Statisztika

Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) adatbázisa alapján 2018-ban a harmadik leggyakoribb sérülési ok a háziorvosok bejegyzése szerint a kutyaharapás volt (155,6/százezer eset). Fontos tudni azonban, hogy kutyaharapással sokszor mennek ügyeletre, sürgősségire, az ott feljegyzett eseteket ez az adatbázis nem tartalmazza. Ez a szám tehát vélhetően sokkal magasabb nem is beszélve a be nem jelentett, orvosi ellátásban nem részesült esetekről.Területi megoszlás szerint a kutyaharapások magasabb arányban fordulnak elő a hátrányosabb helyzetű megyékben (Borsod, Somogy, Nógrád). A legalacsonyabb előfordulást Budapesten tapasztalták. Korcsoportot tekintve a 6-9 éves korosztályban a leggyakoribb a kutyaharapások előfordulása. A fiatalabbakat általában saját kutya harapja meg, az idősebbeket pedig más, idegen kutya.

Teendők kutyaharapás esetén

Miután megtörtént a baj, próbáljuk meg begyűjteni a kutyáról a lehető legtöbb információt. Oltási könyv, cím, gazdi elérhetősége. Ezután pedig forduljunk orvoshoz. Ha nem történik érdemi hámsérülés, akkor kivételt lehet tenni, de egyéb esetben főszabály az orvosi ellátás. A kutyaharapás okozta seb ugyanis megfelelő kezelés nélkül  összezáródás után könnyedén okozhat multibakteriális fertőzést.  Fontos, hogy lássa egy orvos, aki meg tudja ítélni, szükséges-e például antibiotikumos kezelést alkalmazni.

Egy kutya által okozott sebet a legtöbb esetben eleve fertőzöttként kezelnek az orvosok. Nem zárják le, ha mégis muszáj összevarni, akkor is nyitva tartják drain csővel. Néhány kiemelten veszélyes fertőzés rizikója esetén pedig oltásra is szükség van. Ha például valakinek 10 évnél régebbi a Tetanus elleni oltása, vagy bizonytalan az oltási előzménye, nagy valószínűség szerint kapni fog egyet. Veszettség  fertőzés veszélye esetén az állatorvosnak kell felmérnie a kockázatot. Ha az állat igazoltan veszett, ha nem megfigyelhető vagy ha megfigyelhető de gyanúsan viselkedik és felmerül a fertőzés veszélye, veszettség elleni oltást is adhat a sérült személynek.

Abban az esetben,  ha az állat egészséges és 14 napig megfigyelhető, ha tartási és tenyésztési körülmények kizárják az állat veszettségét (pl. lakásban tartott), nem indokolt a veszettség elleni oltás beadása a sérültnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Az Állatorvostudományi Egyetem Jogi, Elemző- és Módszertani Központja által szervezett „A kutyakiképzés és a szolgálati kutyatartás állatvédelmi vonatkozásai, állatvédelem a bűnmegelőzés szolgálatában”  című szakmai napon 2022.október 19-én elhangzott Dr. Papp Magor PhD, (mb. igazgató Semmelweis Egyetem, Egészségfejlesztési Központ) Harapott sebek gyakorisága, ellátása című előadása.  

A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kiadta hivatalos jelentését a tavalyi évre vonatkozó fakitermeléssel kapcsolatban. Eszerint a tavalyi évben a kivágott fák száma Németországban rekordmennyiséget ért el. 2021-ben összesen 83 millió köbméter fát vágtak ki a német erdőkben. 2020-ban ez a szám 80,4 millió volt, így a növekedés meghaladta a 3 százalékot.

Erdőkárok miatt kell a legtöbb fát kivágni

A statisztikai hivatal szerint a kitermelt fák legnagyobb részét erdőkárok miatt kell kivágni. Ilyen okból összesen 50,5 millió köbméter fa került kitermelésre. 2020-ban ez a szám 60,1 millió volt,  ehhez képest 2021-ben 16 százalékos csökkenés figyelhető meg. A legtöbb kárt rovarok okozták, 41,1 millió köbméter faanyagot vágtak ki rovarkárok miatt. 2020-ban ez a szám  43,3 millió volt.. A rovarkárok miatt kitermelt fák mennyisége a teljes mennyiséghez képest 2021-ben 81,4 százalék volt, míg 2020-ban ez a az arány 72 százalékot mutatott.

Aszály, szél és viharok

A természeti károk is jelentős nyomot hagytak az erdőkben. Aszálykár miatt 4 millió köbméter fa veszett oda. A szél-és viharok 2,3 millió köbméter fát károsítottak meg. Ez a szám jócskán elmarad a 2020-as adattól, makor a Sabine és Victoria hurrikánok 10,2 millió köbméter fát károsítottak meg olyannyira, hogy szükségessé vált a kivágásuk. Megnövekedett a tűlevelű fajok kitermelésének a száma, a teljes kitermelés 62,1 százalékát tették ki ezek a fajok. 2011 és 2017 között ez a szám átlagosan 30 millió köbméter alatt maradt.

A tölgy és bükk kitermelés is növekedett

Nem csak a tűlevelű fajok kivágása növekedett. A kivágott tölgy és vörös tölgy mennyisége 28,9 százalékkal, 1,8 millió köbméterre nőtt az előző évhez képest. 2021-ben mintegy 9,1 millió köbméter bükk és más keményfafajok vágására került sor, ami 2,5 százalékkal több, mint az előző évben.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: MTI, Destatis

Viszonylag ritkán esik szó a legális, tehát törvényes és engedélyezett vadállat kereskedelemről. Általában nagyobb publicitást kap az illegális vadászat és az ahhoz kapcsolódó orvvadászati tevékenység, melyet nagyon nehezen kontrollálnak a hatóságok.

Az illegális vadállat kereskedelem virágzik, de a tényleges forgalmát csak megbecsülni tudják a szakértők. A törvényes vadállat kereskedelemről azonban pontos adatok és információk állnak rendelkezésre. Ennek köszönhetően pedig mára az is bizonyossá vált, hogy milyen mértékben van hatással a globális ökoszisztémára, a vadállatok populációinak számára.

Döbbenetes számok

A Faunalytics által végzett kutatás szerint csak az elefántcsont kereskedelem elérte a két milliárd dollár forgalmat egy év alatt. 15 év adatait elemezték a kutatásban és hiteles adatokkal alátámasztott jelentésükben az áll, hogy 2000 és 2014 között összesen három milliárd valamilyen vadállatot, vagy annak részét szállították csak az Egyesült Államokba. Ez összesen kétmillió szállítmányt jelentett, 78 százaléka legális és törvényes szállítmány volt és jellemzően közvetlen a vadonból kerültek kilövésre az állatok.  A jelentés rámutat arra, hogy bár rengeteg szó esik az illegális vadállat kereskedelemről, az iparág nagy része bizony teljesen törvényes keretek között zajlik.

A világjárvány is változást hozhat

A koronavírus járvány érezhetően lelassította a folyamatot. Ez nem csak a járvány kirobbanásakor keletkezett szállítási nehézségek és korlátozások miatt történt, hanem a vadállatok kereskedelmének járványügyi kockázata miatt is. A COVID-19 rámutatott arra, hogy bizony a vadállatok komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek az ember számára.

A koronavírusoknak sokféle állatfaj lehet a forrása. A 2012-ben a közel-keleti légzőszervi szindróma járványát okozó koronavírus egy tevétől származott, 2002-ben pedig egy hasonló súlyos járványt okozó koronavírus a denevérről cibetmacskák közvetítésével terjedt át az emberre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Onegreenplanet, Faunalytics