A cikk első részében a kutyák a pszichológia és az etológia történetében betöltött szerepe volt a téma. A folytatásban az elmúlt évek kutatási irányairól és a kutyák kognitív képességeinek vizsgálatáról lesz szó.

Gondolkodom magamról, tehát vagyok?

Ahhoz, hogy elfogadjuk egy állatfajról, hogy megfelel a „valakiság” kritériumának, azaz, önálló belső lénye van, legtöbbször azt vizsgálják, hogy képes-e önmagáról gondolkodni. Ennek egyik tesztje, hogy felismeri-e magát a tükörben. (Röviden: A kísérletben résztvevő arcára egy pontot festenek. Ha a tükörbe nézve elkezdi piszkálni, az bizonyítja, hogy felismeri, hogy a tükörben lévő arc az övé.) Ezzel persze kizárunk minden olyan lényt, amelynek látása nem úgy fejlődött, hogy erre képessé tegye, továbbá például az egy év alatti gyermekeket.

A tükör-tesztet széles körben bírálják is emiatt, hiszen például az elefántok, a kutyák és a delfinek is megbuknak rajta – ez utóbbiak azért, mert nincs olyan mellső végtagjuk, amellyel lepiszkálhatnák a rájuk festett pöttyöt.

Ezért is adaptált az ELTE Etológia tanszéke egy olyan vizsgálatot kutyákra, amely más megvilágításból áll a helyzethez, és a fenti korlátok nem vonatkoznak rá. Ennek során a kísérlet alanya egy pokrócon foglal helyet. A feladat az, hogy a pokrócot, vagy egy ahhoz rögzített tárgyat átadjon a kísérletben résztvevő asszisztensnek. Ez csak úgy teljesíthető, ha az alany elmozdul a pokrócról. Azaz, rá kell jönnie, hogy ő az, aki ott van a pokrócon és neki kell megmozdulnia, ha teljesíteni akarja a feladatot, tehát testtudattal kell rendelkeznie.

Ebben a típusú tesztben a kutyák (ahogy az elefántok és a totyogók is) remekül teljesítenek. Pongrácz Péter, Lenkei Rita és munkatársaik személyében tehát magyar kutatók publikáltak először olyan tudományos eredményt, amely bizonyítja, hogy a kutyák rendelkeznek testtudattal, azaz, gondolkoznak magukról, tehát: lakik odabent valaki.

Beszélő kutyák

Ehhez képest, bár tudományosan még nem bizonyított, hogy állatok összetett érzelmekre is képesek, egy éppen folyó kutatásban egy kutya rendszeresen beszámol az álmairól, az érzéseiről és magára vonatkozó kérdéseket tesz fel a gazdájának. A közösségi médiafelületeken bárki megtekintheti a videórészleteket, melyek egyelőre még csak nyersanyagul szolgálnak egy 2020-ban kezdődött vizsgálatban.

Korábban írtunk róla, hogy egy amerikai beszédterápiás szakember a beszédfejlődésben gátolt emberek körében alkalmazott eszközökhöz hasonló elven a saját kutyáját tanította meg „beszélő gombok” segítségével szavak használatára. Az úttörő elgondolást többen követték és tanították meg a kutyáikat a gombok használatára. Ez azért rendkívül érdekes, mert a kutyák így a mi nyelvünkön tudják kifejezni azt, ami a fejükben jár. Azaz, számunkra is érthetően adhatnak bizonyítékot arról, hogy van ott valaki. Ráadásul a gombok használata mérhető, rögzíthető és elemezhető. A több, független helyszínen, több alannyal és hosszú távon rögzített felvételek pedig alkalmat adnak a tudományos vizsgálódásra.

Az érem másik oldala

Gazdiként sokan meg vagyunk győződve róla, hogy kutyáink nem csak hogy öntudattal, célokkal és elképzelésekkel, hanem egyéniséggel, személyiséggel, sőt, lélekkel is rendelkeznek. Tipikusan a pszichológia területéhez tartozó betegségeket legalábbis tulajdonítunk nekik. Egy finn kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a vizsgált kutyák több, mint 70%-ánál találtak olyan problémát, mint például szorongás, fóbiák, agresszió, amelyeket emberek esetében inkább lelki eredetűnek tartunk.

A traumák vizsgálata is új terület a kognitív kutyás kutatásban. A kölyökkori trauma, a gyász, a felnőttkori veszteség vagy stresszhelyzet okozta trauma kifejezések ma már nem csengnek idegenül, ha kutyákkal kapcsolatban hangzanak el.

Alig telt el pár évtized azóta, hogy az állatokat „automatáknak” tartották, mégis gyökeresen változott meg a kutyák gondolkodásáról alkotott képünk. A pszichológiai kísérletek tárgyaiból a kognitív kutatások érdeklődésének középpontjába kerültek a kutyák. Napról napra derülnek ki értelmi képességeikről újabb ismeretek, amelyek – gazdiként tudjuk – még csak a jéghegy csúcsát súrolják.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472; https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov; https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia; Atkinson & Hilgard: Pszichológia – 2005-ös kiadás; Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker & Rodney Habib: Forever Dog; https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/; Képek: Photo by Harry Cooke from Pexels; 

The post Kutya – pszichológia – 2. rész: Öntudat és önkifejezés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A pszichológia, azaz, szép magyar kifejezéssel élve, a lélektan, az emberi lélek tanulmányozásával, az ember belső folyamatainak, gondolkodásának megismerésével foglalkozó tudomány. A pszichológusok nemcsak lelki problémákat, elakadásokat segítenek leküzdeni, hanem kutatásokat is végeznek, az emberi lélek, az emberek közötti kapcsolatok, vagy az emberi személyiség mélységeit vizsgálják.

Állatok és a pszichológia

Az állatok szerepe a pszichológiában egészen a közelmúltig leginkább a kísérletekre szorítkozott. Számos kegyetlen és kevésbé kegyetlen kísérletet hajtottak végre a legkülönbözőbb állatokon, melyek célja az emberi elme, a gondolkodás, a figyelem, a memória, a reflexek, és még sok más működés megértése. Gondoljunk csak Pavlov kutyájára vagy a tanult tehetetlenséget vizsgáló Seligmanre.

Akkoriban még úgy gondolták, hogy az állatok csak mechanikus lények, egyfajta lélegző gépek, amelyek nem gondolkoznak, csupán reflex-szerűen cselekszenek. A mai napig él az az elv, mely szerint ha valamit meg lehet magyarázni egyszerű mechanizmusokkal, akkor nem igazolt összetettebb folyamatokat vélni a háttérben. Tehát, ha egy kutya például „szégyelli magát”, mert rosszat tett, az nem magyarázható azzal, hogy szégyelli magát, csak azzal, hogy megtanulta, hogy a gazdája elnézőbb vele, ha cuki fejet vág.

Változik a világ… megjelenik az etológiai látásmód

Ezzel a hozzáállással szemben kellett a Dr. Jane Goodall-hoz hasonló kutatóknak fellépniük, amikor olyan elméletekkel álltak elő, hogy a csimpánzok márpedig képesek gondolkodni. Először persze – finoman fogalmazva – nem arattak osztatlan sikert az elképzelések, de hosszú évek megfigyelései és kutatásai révén végül az etológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy igenis „van ott valaki„.

Az elmúlt évtizedekben (az ELTE etológia tanszékén folyó kutatásoknak is köszönhetően) a tudomány a főemlősök mellett a kutyák kognitív képességeivel is foglalkozik. Bebizonyították, hogy a kutyák igenis érző lények, akik több, mint 20 különféle érzelem megélésére képesek. Ez a szám folyamatosan nő, ahogy a tudomány számára is elfogadható keretek között sikerül vizsgálatokkal bizonyítani az egyes érzelmek meglétét. Nemcsak az érző lény voltát igazolják azonban egyre több állatnak, hanem azt is, hogy „valaki lakik odabent”. Azaz, hogy öntudattal, saját célokkal, gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkező individuumok.

Ennek elfogadott kritériuma persze nagyon is emberközpontú. Hiszen mi, emberek, nyilván csak a saját mércénk szerint tudjuk megítélni, hogy egy másik állatfaj mennyire intelligens – azaz, mennyire képes adott helyzetben célszerűen viselkedni. Rendkívül szubjektív mérce ez, főleg, hogy elég gyengén kommunikálunk más fajok egyedeivel. Ha sikerül is, az inkább az ő tanulási képességeiket dícséri. Ez persze megint szubjektív…

Folytatása következik…

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472; https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov; https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia; Atkinson & Hilgard: Pszichológia – 2005-ös kiadás; Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker & Rodney Habib: Forever Dog; https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/; Képek: Photo by Harry Cooke from Pexels; 

The post Kutya – pszichológia – 1. rész: Automatákból gondolkodó lények appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A karácsony a kutyáknak ugyanolyan nap, mint a többi, ez inkább a mi lelkünkről szól, hogy kifejezzük – emberi léptékkel – a szeretetünket. Ezzel nincs is semmi gond, amíg a kedvességünkkel, izgatottságunkkal nem okozunk túl nagy felfordulást a kutya életében. Vajon milyen pozitív és negatív hatással lehet egy ilyen érzelmileg túlfűtött időszak az ebre nézve?

A karácsonyi időszak, úgy tűnik, felerősíti a szeretet érzését bennünk a kutyáink iránt. A kérdés megválaszolására felkerestük Havasi Tünde pszichológust.

Az ünnepek során miért viselkedünk másképp?

A fogyasztói társadalomban a karácsonykor ajándékok vásárlásával igyekszünk kifejezni szeretetünk erősségét. A karácsony, mint ünnephez kialakult szokásoknak ennél jóval mélyebb és összetettebb természetesen a funkciója. Így a családtagként szeretett kutya felé is kialakulnak olyan szokások, melyek kifejezik a felé irányuló szeretet erősségét, az összetartozást. Az ajándékok így üzenetet hordozhatnak: szimbolizálhatják a megajándékozottal való kapcsolatunkat, érzéseinket.

Kutatások bizonyítják, hogy az ember és a kutyák agyában kimutathatók olyan hasonló területek, melyek az érzelem felismerést és fajtafelismerést szolgálják, így képesek vagyunk egymás jelzéseit, hangüzeneteit beazonosítani, ezzel együtt a másik fél érzelmeit is felismerni. Nem csoda hát, hogy könnyű felruházni kutyáinkat emberi tulajdonságokkal. A gazdik és kutyusaik olyan magas érzelmi együttműködésre képesek, ami gyakran hasonlít az emberi kapcsolatokra.

Ez a fajta esetleges kötődés lehet-e egy bizonyos szint után káros vagy kóros?

Természetesen, ez is válhat kórossá. Az emberi kapcsolatokban való csalódások, a kialakult negatív önértékeléssel szemben a kutya biztonságos, kiszámítható fizikai jelenléte, feltétel nélküli szeretete és ragaszkodása elvezethet oda, hogy beszűküljön a gazdi figyelme. Ilyenkor háttérbe szorulhatnak az emberi kapcsolatok. Sajnos előfordulhat a negatív érzések kivetítése is kutyánkra, ami vezethet az állat bántalmazásához is.

Miért fontos az embernek, hogy a saját képére formálja a világot, ebben az esetben a kutyát?

Amikor találkozunk valamivel, ami idegen számunkra, például egy másik faj egyede, attól válik a mienkké, hogy felfedezünk benne olyan tulajdonságokat, amik ismerősek számunkra. Ezt például úgy tudjuk megtenni, hogy saját személyiségünk határait is kiterjesztjük rá, vagyis bizonyos tulajdonságainkat, érzéseinket rávetítjük. Ez segít kialakítani az ismerősség érzését. Minél hosszabb ideig élünk együtt kutyánkkal, annál valószínűbb, hogy felfedezhetjük valódi tulajdonságait és rápillanthatunk arra is, melyek azok, amiket csak rávetítettünk.

És a lélektan után pár gyakorlati jótanács:

– Jobb, ha az ebet kiküldjük a konyhából, hiszen a nagy készülődésben előfordulhat, hogy kifröccsen a forró olaj vagy egyszerűen megbotlunk benne, és háztartási baleset lesz a vidám készülődésből.

– Az elkészült ételeket ne hagyjuk őrizetlenül!

– Az erősen fűszerezett ételekkel elcsaphatja a kutya a gyomrát, az édesség pedig meg is mérgezheti. Kerüljük a hirtelen sok élelem adását is, és ne feledkezzünk meg a veszélyt jelentő étkekről   sem.

– Tartsuk távol a karácsonyfától, karácsonyi dekorációtól, hiszen a törékeny díszek megsebesíthetik, egyes dekorációs eszközök fulladást okozhatnak.

Mindenkinek kellemes, nyugodt, problémamentes ÜnnEBeket kívánunk!

(Kutyabarát.hu)

Fotók: flickr, pixabay

The post Karácsonyi emberkedéseink appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.