Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.researchgate.net/publication/380753684_Maya_Dogs_in_Classic_Maya_Art_Skin_Wrinkled_and_Mostly_Without_Hair; https://www.nationalgeographic.com/science/article/ancient-maya-dogs-culture-trade; Kép: Steven Skelley: https://www.pexels.com/photo/el-castillo-pyramid-at-chichen-itza-mexico-34302667/

The post Kutyák az alvilág kapujában – a kutyák szerepe a maja kultúrában és művészetben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A 2020-as év és az azelőtt szürreálisnak és elképzelhetetlennek tartott élethelyzetek nemcsak az utca emberét vitték rá kreatív dolgokra, hanem a művészek számára is inspirációt nyújtottak. A korlátozások, a karantén, az új körülmények és az ezekre adott társadalmi válaszok már megjelentek a kortárs alkotók munkáiban. Ahogy telnek a hónapok, úgy találkozhatunk egyre mélyebb és kidolgozottabb interpretációkkal. A kanadai Matt Mays például a jelenleg elérhetetlen kutyás park világát elevenítette meg legújabb albumán.

Érdekes, hogyan dolgozzák fel az emberek az elmúlt év abszurditását. Egy évvel ezelőtt még mi sem volt természetesebb, mint, hogy este a kutyafuttatóban bandáztunk a kutyáinkkal. Megvolt a rutinunk, a napirendünk. Siettünk haza munkából, majd elő a póráz, és irány a park. Aztán egyszer csak nem kellett munkába menni, és lezárták a parkokat. Egy teljesen normális, már-már mezei téma, mint a kutyafuttató egyik napról a másikra vágyálommá vált. Egy hely, egy közösség, egy életérzés, amely csak a fantáziánkban él – per pillanat.

Éppen ezért az ellentmondásért jelentette meg a Juno-díjas (a Grammy-díj kanadai megfelelője) Matt Mays nemrég Dog City című új albumát. Az album teljes mértékben a karantén szülötte. Mays egy hónap alatt szerezte mind a 13 számot, amelyeket mind mentett kutyája, Rhuby szemszögéből írt meg.

„A Dog City ötlete évekkel ezelőtt fogalmazódott meg bennem. A dalok témája a szabadság, a szeretet, a boldogság, a barátság, és minden ezzel kapcsolatos dolog. Sokat járunk kutyás parkokba, a hozzánk legközelebb esőt hívom Dog Citynek. A világ legmegértőbb állatának a szemén keresztül vizsgálni a világot nagyon érdekesnek tűnt a karantén első heteiben. Akkor egyedül a szeretet, a hűség és a barátság tűnt valósnak a számomra. Ez adott biztonságot akkor – és valójában most is.” – nyilatkozta az albumról Mays.

Az albumról megjelent, a Talking to the Sky című számhoz készült új videóklipben személyesen is megismerhetjük a megszólaltatott kutyát. Rhuby (Rhubarb, azaz rebarbara, röviden) meglehetősen aranyos módon álmodozik a világjárvány előtti életéről, amikor még szabadon játszhatott gazdájával a tengerparton.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark. Videó: Matt Mays hivatalos YouTube csatorna. Kép: pexels.

The post Matt Mays: Dog City – Karantén egy kutya szemével appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány miatt a művészet rajongóinak is vissza kellett fogniuk magukat. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen itthon a múzeumok nagy része megnyitotta kapuit, így lehetőségünk van testközelből valódi műalkotásokat csodálni. A világ nagyobb részén élőknek azonban várni kell még, mire művészi vágyaikat kielégíthetik. Addig is maradnak a virtuális múzeumok és a közösségi média.

Ahogy a Google a legjobb barátunk, úgy a közösségi média a COVID-19 idején a legfőbb kikapcsolódássá lépett elő. Olyan sikerrel mozgósítja az embereket, hogy az úttörőmozgalom egykori toborzói is megirigyelnék. Legyen szó közös éneklésről, kutyás trükk kihívásról vagy éppen a karanténba kerültek kutyasétáltatásának szervezéséről, a virtuális közösségre lehet számítani.

Nem csak a kutyások, hanem a művészet iránt fogékonyak számára is kínálkozott pár lehetőség, kihívás, amelyek közül hatalmas népszerűségre tett szert a Getty Museum által szervezett challenge. A feladat az volt, hogy a múzeum gyűjteményébe tartozó képeket otthon, saját eszközökkel kellett valamilyen módon visszaadni. A művészi vénával rendelkező lelkes résztvevők megmozgattak tehát mindent: a mopból paróka lett, a függönyből palást és persze a családtagok, lakótársak és persze a kutyák sem maradtak ki a jóból.

Aki figyelmesen bújja a közösségi médiát, a Tussen Kunst & Quarantine Instagram oldalon valódi gyöngyszemekre bukkanhat.

Szerző: Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark; https://thebark.com/content/artful-recreations-featuring-dogs; Instagram: https://www.instagram.com/tussenkunstenquarantaine/?hl=en; Instagram: https://www.instagram.com/peg.floss.and.norm/?hl=en.

Képek: pexels; Peggy, Flossie and Norman Instagram.

The post Művészi karantén kihívások kutyákkal appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A mexikói festőnő ikonikus megjelenésével az elmúlt években a fősodrású divatban is megjelent. Erőteljes szemöldökei, virágkoszorúi és folk-inspirálta ruházata megihlette a mai kreatívokat és az insta-közösséget. Holott Frida Kahlo stílusa a maga idejében minden volt, csak nem mainstream. Frida teljes lénye maga volt a lázadás, minden ruhadarabja, gesztusa üzenetet közvetített.

Mexicanidad

Akkoriban a népies viselet egyáltalán nem volt divat, a szegények, az „őslakos” származású parasztok életmódjával azonosították. Frida Kahlo édesapja révén európai származású volt, édesanyja azonban mesztic volt. Ez a művelt, iskolázott Frida életében egyfajta identitásválságot okozott, amelyre egész életében igyekezett választ találni. Olyan, ma is aktuális témák foglalkoztatták, mint a gyökerek, a faji vagy népcsoport szerinti alsóbbrendűség kérdése, a női egyenjogúság vagy az őshonos kultúrák létjogosultsága.

A poszt-koloniális Mexikóban ezek legalább olyan égető és megosztó kérdések voltak, mint napjainkban a nemi- és kulturális identitás kérdései Európában vagy a faji megkülönböztetés az Egyesült Államokban. Frida Kahlo a Mexicanidadban találta meg az önkifejezést. Ez egyfajta romantikus nacionalista stílus volt, amely visszanyúlt a mexikói népi kultúrához és a folk stílusból, az ősi, naiv kifejezésmódból merített.

Xoloitzcuintle

Talán nem véletlen, hogy a mexikói motívumokat ennyire tudatosan használó Frida Kahlo éppen egy ősi mexikói kutyafajtából választott négylábú társat. A xoloitzcuintle (ejtsd kb.: solo – ec – kvintle), azaz a mai mexikói meztelen kutya eredetéről egy 2018-as DNS-vizsgálat során kiderült, hogy nem egy tisztán ősi kutyafajtáról van szó, hanem a kolonizáció során Mexikó területére került kutyák elvadult, az ősi kutyákkal keveredett törzséről. Mexikóban azonban a xolókat az ősi maja és tolték kultúrában szentként tisztelt colima-i kutyák (egy 3500 éves, Colimában talált régészeti lelet alapján) leszármazottaiként tisztelik. A xoloitzcuintle kutyák ma a mexikói kulturális örökség részei.

A gyér szőrzetű, gyakran teljesen szőrtelen kutyák Frida Kahlo és férje, Diego Rivera, életében fontos szerepet töltöttek be. Frida több képén is megörökítette xolóit, elsősorban Señor Xolotl nevű kedvencét, aki egy családi portrén is szerepel: Diego, Én, és Señor Xolotl (1949).

A kutyáihoz való szoros viszonyát azzal is magyarázzák, hogy egy 1925-ben bekövetkezett buszbalesetben Kahlo olyan sérüléseket szenvedett, amelyek lehetetlenné tették számára a gyermekvállalást. A mexikói fényképész, Lola Álvarez Bravo 1944-ben, a Casa Azulban (Frida otthonában, ma Museo Frida Kahlo) készült képei is bepillantást engednek a festőnő és kutyái bensőséges kapcsolatába.

Kahlo számára a xolók nem csak az identitásának kifejezőeszközei voltak. A képek tanúsága szerint bennük talált teljességet és nyugalmat is. (Fénykép: Hector García; 1953.)

Szerző: Szalay Adél

Forrás: wikipedia; https://argosandartemis.com/frida-kahlo-and-her-self-portraits-with-dogs/;

Képek: By Ángel M. Felicísimo from Mérida, España – Xoloitzcuintle, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=51253784; By Unknown author – WAGzJzfgxBY74w at Google Cultural Institute maximum zoom level, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=21984427; https://www.museofridakahlo.org.mx/en/; By Guillermo Kalho – Here, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=38255341; https://www.throckmorton-nyc.com/.

The post Frida Kahlo és a xoloitzcuintle appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Június 26-án, 91 éves korában elhunyt Milton Glaser, amerikai grafikus, illusztrátor. A zseniális alkotó nevéhez olyan munkák kötődnek, mint Bob Dylan ikonikus, pszichedelikus stílusú plakátja, a DC Comics logója, vagy a mindenki által ismert I <3 NY embléma. Glaser egész életében New York városában élt és alkotott, társalapítója volt a mértékadó New York magazinnak. Munkásságáért Obama elnök a National Medal of the Arts díjjal tüntette ki 2009-ben. Ezzel ő lett az első grafikus, aki ezt a díjat megkapta. Glaser alkotásai a világ számos múzeumában a gyűjtemények részét képezik. Hosszú karrierje során számos logót, kiadványt, építészeti tervet és posztert tervezett.

1968-ban, az Olivetti cég számára tervezett posztere is beírta magát a dizájn történetébe. A kép címe: Gyászoló kutya (di Cosimo nyomán)[Mourning Dog (after di Cosimo)]. A poszter inspirációjául a reneszánsz festő, Piero di Cosimo – Procris halála című, a londoni Nemzeti Galériában látható olajfestménye szolgált. A képen egy szatír gyászol egy nimfát, a háttérben a tengerparton pedig kutyák szaladgálnak.

Glasert különösen a nimfa teste mellett, lehajtott fejjel ülő kutya alakja fogta meg. Ezt a szomorkodó kutyafigurát ültette át teljesen más kontextusba, a régi írógép beillesztésével. A kép meghökkentő mivoltában rejlik az ereje, amellyel egy ikonikus írógép reklám posztere maradandó emléket állított egy azóta letűnt modern kornak.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://thebark.com/content/milton-glasers-legendary-design-career-and-one-great-poster-dog; https://en.wikipedia.org/wiki/Milton_Glaser

Képek: https://uk.phaidon.com/resource/sottsass3.jpg

Készítette: Milton Glaser – Extracted from http://www.iloveny.com/gtc/GTC_Sponsorship_and_Contract.pdf, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7857935

By Piero di Cosimo – 1. The Yorck Project (2002) 10.000 Meisterwerke der Malerei (DVD-ROM), distributed by DIRECTMEDIA Publishing GmbH. ISBN: 3936122202. [1]2./3. National Gallery, London, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=156321

The post Milton Glaser emlékére – Egy zseniális kutyás poszter története appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Van olyan, hogy egy pillanat éppen attól válik tökéletessé, hogy ott van mellettünk négylábú társunk. A mezei virágok, a naplemente vagy egy tóparti piknik a kutyánk társasága miatt lesz teljes. Van kivel megosztanunk az élményt, és mellettünk van valaki, akivel önmagunk lehetünk. Sokszor olvashatjuk, hogy a kutyák segítenek jelen lenni és lelassulni, megtanítanak minket arra, hogy szemügyre vegyük és értékeljük azt, ami éppen körülvesz minket.

Steve Sanderson festményei erről a varászlatos kapcsolatról mesélnek, amely egységgé kovácsolja a kutyát és a gazdáját. A mindennapi élet apró pillanatait ábrázolja, amelyeket megoszthatunk a kutyánkkal.

A Nagy-Britanniában élő művész a vidéki táj szépségeit, az évszakok és a természet változását mutatja meg a képein.

„A kutya és a gazdája igazából véletlenül kerültek a képekre, úgy éreztem, valami hiányzik a tájból. Az alakok teljessé tették az egészet, és azóta vándorolnak képről képre a munkáimon.” – nyilatkozta Mr. Sanderson – „A képek mélyén édesapám és az agara rejtőzik.”

A festményeken nyomon követhetjük a napok múlását, a hétköznapi helyzeteket, amelyekben az idős ember társa a kutyája. Ahogy együtt sétálnak, megosztják egymással a mindennapokat. Valódi társai egymásnak. Az évszakok múlása, a táj virágba borulása, vagy éppen a havas háttér érzékelteti, hogy ez egy hosszútávú kapcsolat, valódi egység. Szinte megelevenedik előttünk a férfi és a kutya, bár az arcukat nem látjuk, mégis el tudjuk képzelni őket.

Talán éppen ezért szívbemarkolóak a kutya hiányát bemutató képek. Aki veszített már el kutyát, tudja, hogy az a megszokott jóérzés, hogy mindig ott van mellettünk, egyik pillanatról a másikra adja át a helyét a fájdalmas hiányérzetnek. Semmi sem lesz olyan már, mint addig volt.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás és képek: Steve Sanderson – a képeket a művész beleegyezésével tesszük közzé.

The post A kutyás élet varázsa Steve Sanderson festményein appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutya megjelenése a japán művészetben

Akár az apró japán chinre, akár a rókabundás shibára vagy a tekintélyt parancsoló akitára gondolunk, mindre találunk jó pár példát a japán művészet több ezer éves történetében. A kutyák – japánul: inu – olyan mélyen fonódnak össze a kultúrával, hogy szinte elválaszthatatlanok a hittől, a hagyományoktól és ezzel együtt a művészi megjelenítésük is igen sokrétű.

A kutyák mozgékonysága érdekes ellentmondásban jelenik meg a statikus japán művészeti kifejezésben. „A kutyák a kapocs a természet és a kultúra között” – írja Aaron Herald Skabelund „Empire of Dogs” című könyvében. A japán művészetben ugyanis hagyományosan az állatokat természetes környezetükben ábrázolják, amely a kutyák esetében az emberi kultúra.

Japán „kutyamitológia”

A kutyák nem csak a mindennapi élet, de a vallási élet szereplői is Japánban. Japán hagyományos hitrendszerében, a sintoizmusban, a kutyák hírnökök, akik közvetítenek az emberek és a szellemvilág között. Gyakran ábrázolják őket templomok kapujában, őrt állva és védelmezve a templomot a gonosz erőkkel szemben.

Elképzelhető, hogy szintén védelmező erőt tulajdonítottak az apró, agyagból készült kutyaszobrocskáknak is, amelyeket a II – VII. században sírok tetejére vagy halotti felajánlásként a sírba tettek. Bár az úgynevezett haniwák pontos funkciója ismeretlen, a kutatók úgy vélik, hogy a kutyaszobrocskák védték az elhunytat és megvédték az élőket a halottak lelkétől.

Kutya és kreativitás

Az Edo korszakban (1603-1868) , amely a Japán történelem művészeti szempontból egyik legtermékenyebb periódusa volt, szintén közkedvelt téma volt a kutyák ábrázolása. Mivel ez az időszak viszonylag békés és prosperáló volt, ezért a művészeknek tere nyílt a kreativitásuk kibontakoztatására, hiszen a művészeti alkotásoknak, dekoratív tárgyaknak széles felvevőpiaca volt. Ennek hatására mind a stílusok, mind az anyaghasználat változatos volt, papírmaséból, fából, porcelánból és elefántcsontból is készültek szobrocskák, de a kutyák felbukkantak textíliákon, a kimonók mintájában, papírtekercseken és még a kardok markolatába karcolva is.

A sógunok és szamurájok korának letűntével a kutyák mit sem veszítettek népszerűségükből. Bár a modern japán kutyaábrázolások már nem kifejezetten élethűek, inkább elnagyolt, hófehér vagy éppen élénk színekben pompázó kutyákat láthatunk, de ettől még a kutya éppen olyan sokrétű, a populáris kultúrától a művészeti galériákig éppúgy megtalálható téma maradt, mint évszázadokkal ezelőtt.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark – Japan’s Artful Dogs; wikipedia. Képek: The Bark; pexels.

The post Kutyák a japán művészetben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.