Légi felmérések azt mutatják, hogy egy 1200 kilométeres szakaszon szinte egyetlen zátony sem menekül a hőség elől. A tudósok szerint sürgős fellépésre lenne szükség az éghajlati válság ellen, mely a korallfehéredés elsődleges okozója.

A hírt a Great Barrier Reef Marine Park Authority (Nagy-korallzátony Tengeri Park Hatóság) erősítette meg, mely riasztó mérföldkövet jelent a korallzátonyok számára. 2022 az első alkalom, hogy tömeges fehéredés következett be a La Nina jelenség után. Ez az időjárási jelenség ugyanis hűtő hatással van a Csendes-óceán középső és keleti térségeinek vízére. Hatását még most is érezni kellene, a korallok számára ez a gyógyulás időszakát jelentette volna. Azonban a fehéredés sajnos újra elindult.

Lesújtó légi felmérések

A főként helikopterekkel végzett légi felméréseket az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (Aims) és a GBRMPA napokkal ezelőtt fejezte be a térség teljes 2300 kilométeres hosszában, mintegy 750 egyedi zátonyra kiterjedően. A négy zónára felosztott terület mindegyik zónájában észlelték a tömeges korallfehéredés jelenséget. A kutatók beszámolója szerint a Whitsunday-szigetek és Cooktown között egy olyan zátony felett sem repültek el, melyeket nem érintett a betegség. Állapotuk igen súlyosnak mondható, legalább 60 százalékuk kifehéredett. Némelyikük már el is pusztult.

Mi az a korallfehéredés?

A korall kifehéredése akkor következik be, amikor a korall az átlagon felüli vízhőmérséklet miatt stresszes állapotba kerül. A korall kilöki a benne élő algát, amely táplálékot és színt biztosít számára. A korallok túlélhetik a kifehéredést, de a hőstressz számos más negatív hatást is gyakorolhat rájuk. Fogékonyabbá teszi őket a betegségekre, lassítja a növekedésüket és korlátozza az ívási képességüket.

A tengeri állatvilág közel 25 százalékának élete a korallzátonyokon kezdődik. A korallok pusztulásával ezek a fajok is halálra vannak ítélve. Ez pedig az egész óceáni ökoszisztéma felborulását jelentheti

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A globális felmelegedés felgyorsult üteme ma már egyértelműen az emberi tevékenységnek köszönhető. 2021 a hatodik év volt, melyben megdőlt a melegrekord a világ óceánjaiban.  Az adat pedig a világ összes óceánjára igaz sajnos. A Csendes-óceánt hűtő La Nina időszaki időjárási jelenség sem segített az óceán felszín alatti 2000 méteren lévő vizeinek hűtésében.

Viharok, hurrikánok és szélsőséges időjárás

Az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett nemzetközi kutatás társszerzője szerint az éghajlatváltozás egyik elsődleges mutatója az óceánok hőmérsékletének alakulása. Ez pedig megállíthatatlanul növekszik évről évre.  Ennek pedig számtalan és súlyos következménye van. Felerősödnek a viharok, a szélsőséges esőzések, a hurrikánok és megnő az árvizek kockázata. A meleg szépen lassan felolvasztja a grönlandi és antarktiszi jégtakarókat, ez pedig megemeli a tengerszintet. Sajnos a korallzátonyok is károsodnak, mely szintén egy dominót indít el a táplálékláncban. A korallok ugyanis a tengeri élővilág negyedének biztosítanak otthont, melyek több mint 500 millió ember táplálékát biztosítják.

A megnövekedett hőt is az óceánok nyelik el

Az óceánok vizeinek hőmérsékletét tovább növeli az a plusz hőterhelés, amely például a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, vagy az erdőtüzekből keletkezik. Óriási mennyiség jut ebből a plusz hőből az óceánoknak, az elmúlt 50 évben több mint 90 százalékat az óceánok nyelték el. A legnagyobb mértékű melegedés a Csendes-óceán északi részén tapasztalható, de az Atlanti- és a Déli-óceánban is nagyon erős. A Földközi-tenger vizének hőmérséklete szintén rekordot döntött tavaly.

A kutatók szerint egészen addig fog folytatódni a felmelegedés, amíg el nem érjük a zéró kibocsátást.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: agrárszektor, TheGuardian

Az Ausztrália világörökségi listáján szereplő Nagy-korallzátony minden jel szerint lábadozik, gyógyulófélben van. A fertőzésen átesett korallok állapota olyan súlyos volt, hogy a kutatók sem voltak abban biztosak, hogy felépül belőle. A gyógyulás egy rendkívül látványos szaporodási eseménnyel vette kezdetét.

A világ legnagyobb szexuális eseménye

A nagyszabású korallívást azért nevezik a világ legnagyobb szexuális eseményének, mert három napon keresztül peték és spermiumok billióit bocsájtják az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben. A megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és  új telepeket képeznek. A látványos esemény teliholdkor vette kezdetét a Queens állambeli partvidéken. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer történik.

Ötször esett át súlyos fertőzésen

A 348 ezer négyzetkilométeren elterülő korallzátony 1998 óta már ötöször esett át a korallkifehéredésnek nevezett betegségen. Ez a fertőzés a korallállomány nagy részét károsította minden alkalommal. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Az ökológiai funkciók sértetlenek maradtak

Gareth Phillips tengerkutató, az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként. Véleménye szerint az ívás komoly bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Szerinte a korallzátony állapota teljesen kielégítő, sőt régen volt már ilyen jó állapotban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Túlhalászat, a bolygó melegedése, környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása. A korallzátonyok drasztikus pusztulása ezekre az okokra vezethető vissza. Több ezer kutatás eredményét elemezték ausztrál kutatók a témában, hogy pontos képet kapjanak a korallzátonyokkal borított területek csökkenéséről. Az átfogó jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi.

A fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent

Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. századba. A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.

Alapvető élelemforrás

A korallzátonyok pusztulása nem csak környezetvédelmi probléma. Ezek a területek világszerte több millió embernek jelentenek alapvető élelmiszerforrást. Különösen a szigetek őslakói számára jelentik a halak az állati fehérjék elsőszámú forrását. A 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt.

Még a kutatókat is meglepte a globális csökkenés

A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke. A probléma pontos megértéséhez fontos tudni, hogy a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái. De nemcsak a legérzékenyebbek, hanem az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatását.

A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt. A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent, 2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok. Az elmúlt években ezeket a zátonyokat hurrikánok is pusztították, valamint új betegségek is megjelentek. Ezek az óceán melegedésének következményei.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian, MTI