A tettest, Pascal Ochibát idén januárban fogták el Kampala (Uganda fővárosa) egy külvárosi részében. Két darab, egyenként 10 kg súlyú elefántcsont  birtoklása miatt tartóztatták le. Az elefántcsont az elefántfélék agyaraiból nyert anyag. Ez az anyag nem tartalmazza az agyar fogzománcát, csak a dentint.  Az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét 1989-ben tiltották be végleg,  de a feketepiacon azóta is felbukkan időről-időre.

Az Ugandai Vadvédelmi Hatóság (UWA) közleménye szerint a férfit védett fajok jogellenes birtoklásáért ítélték el. Az UWA vezetője mérföldkőnek nevezte az ítéletet a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni küzdelemben.

Korábban is volt már büntetve

A rendkívül szigorú büntetésre azért került sor, mert a férfi korábban már ugyanezért a tettért 18 hónapot töltött börtönben. Visszaesőként pedig nem kegyelmezett neki a bíró és a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki rá. Erre azért volt lehetősége a bírónak, mert 2019-ben szigorították az országban a veszélyeztetett fajok orvvadászatával vagy illegális kereskedelmével kapcsolatos büntetési tételeket.

Ugandai esetek

Az orvvadászat és a vadon élő állatokkal való illegális kereskedelem virágzik Ugandában. A rendőrség gyakran foglal le elefántcsontból, orrszarvúak szarvából és tobzoska pikkelyből álló zsákmányt. A legkirívóbb esetek pedig rendre bekerülnek a nemzetközi sajtó híradásába. 2020. júliusában például Rafiki, egy 25 éves hím gorilla megölése miatt fogtak el egy férfit és ítéltek 11 év börtönbüntetésre. A gorilla a Bwindiben található Nkuringo nevű gorillacsoport egyik vezetője volt, és rendkívül népszerű volt a turisták körében.

Tavaly júliusban pedig négy férfit vettek őrizetbe, akik oroszlánokat öltek és daraboltak fel a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos Queen Elizabeth Nemzeti Parkban. 2018 áprilisában ugyanebben a parkban tizenegy oroszlán tetemét találták meg szétszórva.

Ugandában alig több mint 7900 elefánt él jelenleg. A Wildlife Conservation Society (WCS) felmérése szerint ez növekedést jelent az országban az 1980-as években mért 700-800-as mélyponthoz képest.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A bizonyítékok egyértelműen arra mutatnak rá, hogy az ember megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját. Az emberi tevékenységnek köszönhetően pedig olyan génváltozatok jönnek létre a vadállatok között, melyek kifejezetten az embertől védik a fajt, erősítik a túlélés arányát. Az agyar hiánya például megvéd az orvvadászoktól.

Korábban is volt ilyen génváltozat, de ritkán

Az agyar nélküli elefánt génváltozata már korábban is tapasztalható volt, azonban nagyon ritkán. Napjainkban az afrikai elefántok egyes csoportjaiban egyre gyakoribbak lettek, miután Afrikában rengeteg elefántot gyilkoltak meg az agyaruk miatt.  A kutatók egészen pontosan azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és azt találták, hogy valóban az elefántcsont utáni tömeges hajsza befolyásolta a génállományt.

Pokoli pusztítás a háború alatt

Az elhúzódó mozambiki polgárháború (1977-1992) idején leginkább az agyaros elefántokat ölték az orvvadászok. Ez alatt az időszak alatt az állatállomány 90 százalékát irtották ki a harcban álló felek, hogy az elefántcsont eladásából befolyó pénzt a háborúra fordíthassák. Az agyar nélküli elefántokat ugyanakkor nem bántották, ők életben maradtak. Így valószínűbb lett, hogy az agyartalan állatok fognak tovább szaporodni, és az agyarhiányt okozó génváltozatot viszik tovább. Néhány generációval később még mindig látható a hatás a nemzeti parkban élő, mintegy 700 elefántból álló csoportban.  Ezekből az adatokból tökéletesen látszik, hogy milyen hatással van az ember a vadállatok fejlődésére, genetikájára.

A hímek hiánya is aggasztó

A kutatók úgy vélik, hogy mivel hímeknél ritkán fordul elő az agyarhiány, így a génváltozásnak köze van az állat neméhez. Az elemzés az x kromoszóma néhány génjére mutatott rá, amelyek közül az egyik a fognövekedésben játszik szerepet.  A szóban forgó gének közül egynek vagy többnek a mutációja végül megvédte a nőstény elefántokat az orvvadászattól, de a hímekre végzetesnek bizonyult, mivel károsan befolyásolta a méhen belüli fejlődésüket.  Az agyar nélküli anyák hím elefántborjainak mintegy fele hordozza ezt a genetikai mutációt, ami azt jelenti, hogy az orvvadászattól erősen sújtott csapatokban jelentős hímhiány alakul ki.

A BBC hírportálja számolt be arról december 18-án, hogy egy 487 éve elsüllyedt hajó feltárásának során elefántagyarakra bukkantak, mely arról tanúskodik, hogy az elefántok számának fogyatkozása több száz évvel ezelőtt kezdődött.

A hajóroncs tele volt elefántcsonttal

A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában. Ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál. A elefántcsont  (agyar, vagy tülök) mellett az értékes rakomány rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, navigációs eszközöket rejtetett. Személyes holmikat és navigációs eszközöket is találtak. A hideg tengervíz olyan jó állapotban őrizte meg a tárgyakat, hogy a namíbiai, amerikai és brit kutatókból álló kutatócsoport DNS-elemzéssel még azt is meg tudta állapítani, hány csordából származtak a rakományban lévő tülkök.

17 elefántcsordából származó agyarak

A kutatók az úgynevezett mitokondriális DNS-t vizsgálták, amely az anyától öröklődik az utódra.”Az elefántok nőstények vezette csordákban élnek és általában egész életüket ugyanazon a földrajzi területen töltik. Ezekből a régi mintákból teljes mitokondriális génkészleteket tudtunk rekonstruálni” – mondta el a BBC-nek Alida de Flamingh, az Illinois-i Egyetem munkatársa, a kutatós vezetője.

A genomokból kiderült, hogy ennek az egyetlen kereskedőhajónak az elefántcsont-rakománya 17 különböző elefántcsordából származott.  Ez a száma azért igazán döbbenetes, mert Afrikának azon a területén, ahol az akkori állatok éltek, a mai genetikai adatok alapján már csak négy csorda található meg közülük.

    „Megrázó a veszteség. A következő dolgunk az lesz, hogy megállapítsuk, milyen hatása volt az óriási mértékű elefántcsont-kereskedelemnek a faj pusztulására” – mondta Ashley Coutu, az Oxfordi Egyetem régésze.

Az elefánt agyara sok mindenről árulkodik

Az elefánt tülke alapján az állat életét is meg lehet ismerni: minden, amit evett, otthagyja a lenyomatát a tülök vegyi összetételében. Ennek alapján vegyes erdei környezetben éltek az elefántok, amelyektől a hajón szállított tülkök származtak.  A kutatók azt remélik, részletes elemzésük segíteni fogja a mai orvvadászok elleni küzdelmet. Ha a ma elkobzott tülkök elemzése megmutatja, hol ejtették el az állatokat, akkor azokon a helyeken célzott intézkedéseket lehet hozni a bűnözők ellen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Cover: unsplash