Saját KB bal
Saját KB jobb
unsplash

Három súlyosan félrevezető tévhit az állatkertekről

Az állatkertek mindannyiunk meghatározó gyermekkori élményei közé tartoznak. Szinte nincs olyan gyerek és felnőtt, aki ne járt volna valamilyen állatkertben. Az elmúlt években azonban számos olyan tényre derült fény, mely súlyos problémákra figyelmeztet.

Az állatos cirkuszok létjogosultságát ma már minden állatszerető ember megkérdőjelezi. Számos országban tiltották be a vadállatok cirkuszi szerepeltetését etikai és állatvédelmi okokból. De mi a helyzet az állatkertekkel?  Nos, ezeken a helyeken is fogságban tartják az állatokat, ránézésre jobb körülmények között, mint egy cirkuszban, hiszen nem kell nekik „dolgozniuk” és kegyetlen kiképzést sem kapnak.

Azonban az állatkert is üzleti alapon működő vállalkozás és csak azért létezik, hogy az ember közelről láthasson olyan fajokat, melyeket normális körülmények között soha nem látna. Az ember azonban szereti nézegetni az állatokat, ezért az állatkertek számos olyan állítással ideologizálják meg létezésüket, melyek nagyon sok helyen sántítanak. Nézzük a leggyakoribb ilyen állításokat.

Az állatkertek természetvédelmi célokat szolgálnak,  tenyésztési programjaikkal fajokat mentenek meg a kihalástól 

Kezdjük ott, hogy az állatkertekben élő fajok több mint felét egyáltalán nem fenyegeti a kihalás veszélye. A legtöbb tenyésztési program pedig sikertelen a természetellenes körülmények és az állatokra nehezedő stressz miatt.  Az állatkertekben általában már fogságban született állatokat próbálnak tenyészteni, akik nemzedékek óta nem éltek természetes élőhelyükön.

Természetes ösztöneik (társkeresés, szaporodás, területvédés, táplálékkeresés, vadászat) csökkennek, majd nemzedékről nemzedékre el is tűnnek. Képtelenek lennének újra a vadonban élni, tehát ezekből a programokból soha nem fognak kihalás közelében lévő fajokat „újraéleszteni”.  A múlt században 145 olyan programból, melyben fogságban született állatot vezettek vissza a természetbe, mindössze 16 volt sikeres és legtöbbjüket állami szervek hajtották végre, nem állatkertek.  Az állatkertek tenyésztési programjai tehát nem képesek hatékonyan fenntartani az egészséges és változatos fajok populációját.

Az állatkerteknek sikeres oktatási programjaik vannak

A legtöbb állatkert oktatási és nevelési célt is szolgál. Azonban ez az oktatás nagyjából abban merül ki, hogy a ketrecek, kifutók elé információkat tesznek ki az adott állatról. Arról, hogy egyébként mit csinálnának természetes élőhelyükön.

Ezek az információk szinte bárhol fellelhetők, az állatkertekben azonban egyáltalán nem úgy viselkednek, mint természetes élőhelyükön, tehát szemléltetésre teljesen alkalmatlan a környezet.  Nemrégiben készült egy olyan kutatás, mely azt vizsgálta, hogy az állatkertek és az akváriumok (delfináriumok) elősegítik –e a látogatók attitűdjének változását az állatok és a természet védelmével kapcsolatban. Dr. Lori Marino, a kutatás vezetője az alábbi konklúziót vonta le:

Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az állatkertek és akváriumok segítenek a természetvédelem iránti attitűd megváltoztatásában, vagy hogy ösztönzik a látogatókat az állatok védelmére. Annak ellenére, hogy az állatkertek ezt állítják.

 

Az a legjobb ellátást és elhelyezést biztosítják az állatok számára

Számos állatkerti botrány mutatott rá arra, hogy bár az állatoknak megvan a táplálékuk és jó esetben a megfelelő helyük, a színfalak mögött bizony szomorú és borzasztó dolgok zajlanak. Az Egyesült Királyság állatkertjeit mindig is a világ legjobbjai között tartották számon. Egészen addig, amíg el nem készült egy titokban forgatott leleplező dokumentumfilm , a  „No place like home” , mely drámaian mutat rá többek között  az állatok pszichés állapotára, melyet a bezártság okoz.

Az oroszlánoknak 18 000-szer kevesebb életterük van,  mint a szabadban, az elefántok az idejük 40 százalékát körbe-körbe járással töltik. Becslések szerint világszerte 80 millió fogságban tartott állat hajt végre furcsa, ismétlődő kényszeres mozgásokat, melyek egyértelműen a bezártság okozta depresszív állapot jelei. És ez csak pár adat arról, hogy mennyire nincsenek jól tartva az állatok ezeken a helyeken.  De beszéljenek inkább a valós képek:

Természetesen nem lehet minden állatkertet egy kalap alá venni. Vannak rosszabb és jobb helyek is, de alapvetően az állatkertek létezése nem a természet és az állatok tiszteletéről, megbecsüléséről  szól, hanem az emberek szórakoztatásáról.  A kérdés pedig jogosan merülhet fel: miért erezzük úgy, hogy ehhez jogunk van? Az állatkertek valahogy mégis nagyon nehéz diók állatvédelmi szempontból. Valahogy még azok az emberek sem biztos, hogy értik, mi a baj velük, akik egyébként állatszeretők, állatvédők és természet tisztelők.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Newscientic.com , Onegreenplanet, Youtube, CAPS (Captive Animals Protection Society)

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...