A leggyakoribb tévhitek az agarakról
Gyorsak, elegánsak és sokkal nyugodtabbak, mint gondolnád – az angol agár (greyhound) valódi természete gyakran rejtve marad a sztereotípiák mögött.
Pedig ezek a kutyák sokkal többet tudnak annál, mint hogy versenypályán száguldozzanak. Mégis ha agárról van szó, legtöbben egy versenypályán rohanó, villámgyors, zabolázhatatlan kutyát képzelnek el. Ez a kép azonban torzít. Az angol agár valójában az egyik legnyugodtabb, legalkalmazkodóbb kutyafajta, amely tökéletes választás lehet kezdő kutyatartóknak, időseknek, sőt lakásban élőknek is. Az alábbiakban eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket erről a csodálatos fajtáról.
Tévhit: az agár állandó mozgást igényel
Az agarak hírhedten gyorsak – ez igaz. A greyhound a világ egyik leggyorsabb kutyája, de nem maratoni futó, hanem sprinter. Ez azt jelenti, hogy rövid ideig tud hihetetlen sebességgel futni, utána viszont boldogan heverészik akár órákon át. Átlagosan napi két rövid, tempós séta bőven elég nekik – utána pedig jöhet a szunyókálás a kanapén. Egyes agártartók viccesen csak „40 mérföldes kanapékutyának” nevezik őket, ami jól kifejezi valódi természetüket.
Tévhit: az agár túl nagy, és nem való lakásba
Sokan úgy gondolják, hogy az agár mérete miatt csak kertes házban érzi jól magát. Pedig épp ellenkezőleg: az angol agár meglepően „helytakarékos” kutya. Igazi művésze annak, hogyan gömbölyödjön össze egy fotelnyi térben, és sokszor meglepően keveset mozog a lakásban. Nem véletlen, hogy több nemzetközi listán is az egyik legjobb lakásban tartható kutyafajtának számít. Fontos persze, hogy naponta legalább kétszer kimenjen sétálni, és kapjon mentális ingereket – játékot, figyelmet, társaságot. Ha ezek adottak, akkor az agár városi környezetben, kis lakásban is kiválóan boldogul.

Tévhit: az agár nem családi kutya
Az agár természetéből fakadóan rendkívül nyugodt, kedves és alkalmazkodó. Szereti az ember közelségét, de nem tolakodó. Különösen hálás azok az egyedek, akiket mentett kutyaként fogadnak örökbe – sokuk versenypályáról vagy tenyészetből kerül gazdához. Meglepően jól viselik a gyerekeket, és más kutyákkal is általában gond nélkül kijönnek. Kisállatok esetében – például nyulak vagy macskák mellett – azonban fontos a fokozott odafigyelés, mivel a zsákmányösztön erősen jelen lehet náluk (erről bővebben lejjebb).
Tévhit: az agár nem bírja a hideget – ezért „problémás”
Való igaz, az agár vékony szőre és alacsony testzsírszázaléka miatt könnyebben fázik, mint más fajták. De ez könnyen orvosolható: egy jól szabott kutyaruhával, bundával vagy esőkabáttal télen is kényelmesen sétáltatható. Sokan azt gondolják, hogy a kutyákat nem kell „felöltöztetni” – az agár azonban tipikusan az a fajta, amelynek szüksége van erre az extra védelemre. Ha ezt biztosítjuk, gond nélkül élvezhetik a hidegebb hónapokat is.
Tévhit: az agár veszélyes a macskákra és más kisállatokra
Ez az egyik leggyakoribb és legmakacsabb tévhit. Valóban: az agarak ún. látásra vadászó kutyák, vagyis hajlamosak a mozgó dolgokra reagálni – ez lehet egy futó nyúl, egy dobott labda vagy akár egy gyorsan elszaladó cica is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden agár rendelkezik erős zsákmányösztönnel, és sokan egyáltalán nem mutatnak érdeklődést kisállatok iránt. Mint minden kutya, az agár is egyedi személyiség. Egyesek kiválóan kijönnek macskákkal, kis testű kutyákkal vagy más háziállatokkal, másoknál viszont fokozott figyelemre van szükség.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: onegreenplanet

