A kutyák segítenének, a macskák inkább figyelnek
Egy kutatás szerint a kutyák segítő viselkedése a kisgyerekekéhez hasonlít, míg a macskák ritkábban kapcsolódnak be a gazda tevékenységeibe.
A segítő viselkedés nemcsak az emberek sajátja lehet. Az ELTE Etológia Tanszékének és a HUN-REN–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói azt vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák, a macskák és a kisgyerekek, amikor egy közeli személy elveszett tárgyat keres. Az eredmények szerint a kutyák meglepően hasonlóan viselkedtek a 16–24 hónapos gyerekekhez.
A kutyák bekapcsolódtak a keresésbe
A kutatás során a gazda vagy a szülő egy olyan tárgyat keresett, amelyet a kutya, macska vagy egy gyermek korábban látott elrejteni. A keresgélő személy nem kért segítséget, csupán láthatóan próbálta megtalálni az eltűnt tárgyat. A kutatók azt figyelték meg, hogyan reagálnak erre a helyzetre az alanyok. Váltogatják-e a tekintetüket a tárgy és a gazda között, odamennek-e a tárgyhoz, vagy akár megpróbálják-e eljuttatni azt a kereső személyhez.
A kutyák többsége aktívan részt vett a keresésben. Több mint háromnegyedük mutatott valamilyen segítő viselkedést, pedig egyikük sem kapott jutalmat ezért, és nem is voltak hasonló feladatokra kiképezve. Ráadásul a keresett tárgy, egy egyszerű mosogatószivacs, nem volt különösebben érdekes számukra.
A macskák figyeltek, de nem segítettek
A macskák ugyanúgy észrevették a gazda szokatlan viselkedését, mint a kutyák vagy a kisgyerekek. A legtöbb esetben azonban nem kapcsolódtak be a keresésbe. Kivételt jelentett, amikor a saját kedvenc játékukat vagy élelmüket rejtették el. Ilyenkor nagyobb érdeklődést mutattak, ami arra utal, hogy a feladatban való részvételüket elsősorban a saját motivációjuk befolyásolja. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a macskák önzők lennének. Sokkal inkább arról van szó, hogy kevésbé érzik szükségét annak, hogy bekapcsolódjanak az ember tevékenységeibe.
Az evolúcióban keresik a magyarázatot
A szakemberek szerint a különbség hátterében a két faj eltérő evolúciós múltja állhat. A kutyák ősei társas életet éltek, és a háziasítás során évezredeken keresztül az emberrel való együttműködés jelentett előnyt számukra. A macskák ezzel szemben magányos őstől származnak, és feltételezhetően öndomesztikáció útján kerültek közel az emberhez. Emiatt az emberekkel való együttműködés jóval kisebb szerepet játszott fejlődésükben.
A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakult ki a segítő viselkedés és az együttműködés az ember közvetlen környezetében élő társállatoknál. A válasz pedig arra is magyarázatot adhat, miért reagál olyan eltérően egy kutya és egy macska, amikor úgy tűnik, hogy szükség lenne egy segítő mancsra.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: ELTE Etológia