Ezek voltak a kedvenc állatos kutatások 2023-ban
Visszatekintve a tavalyi évre, bizonyára mindenkinek eszébe jutnak jó és rossz élmények, izgalmas és kevésbé élvezetes pillanatok. Az évértékelések kutyás szempontból is tartogattak meglepetéseket, például a legnépszerűbb kutyanevek tekintetében. Természetesen, a természettudományos világ sem marad ki az éves összefoglalók készítéséből. A Science News nevű tudományos ismeretterjesztő oldal a legnépszerűbb állatos kutatások gyűjteményét osztotta meg. Ezek közül szemezgettünk.
Kiderült, hogy a medúzák is lehetnek intelligensek.
Annak ellenére, hogy nincs agyuk, a medúzák kiválóan teljesítettek a vízi akadálypályán. A köröm nagyságú karibi dobozmedúza (Tripedalia cystophora) a szem- és idegsejtek csoportjait használja a problémamegoldásra. Ez az egyszerű idegrendszeri struktúra segíti abban, hogy megtanulja elkerülni az útjába kerülő akadályokat. A vízi akadálypályán végzett kísérletekben az átlátszó állatkák kiválóan teljesítettek. Ez, valószínűleg annak köszönhető, hogy a dobozmedúza természetes élőhelye a mangrove gyökerekkel benőtt zavaros víz. A természetes élőhelyén nélkülözhetetlen problémamegoldó képesség a kutatások során használt pályán is jól jött.
A T-rex félelmetes fogai nem is léteztek?
A Tyrannosaurus rex fenyegető vicsorgása talán nem is volt annyira fenyegető. A filmekben és a képeken a prehisztorikus ragadozó hüllő általában ajkak nélkül, hatalmas fogait mutogatva jelenik meg. A dinoszauruszok és mai is élő, modern hüllők koponyáinak és fogazatának elemzéséből azonban más derült ki. A széles, vérszomjas vicsorgás helyett a T-rexeknek, a komodói sárkányhoz hasonló, inkább gyík-szerű „mosolya” lehetett. A feltételezések szerint a fogaikat a gyíkokéhoz hasonló bőr fedte el.
A halak is rendelkeznek öntudattal.
Ha kiemelkedő agyi teljesítményről van szó, általában nem a halak jutnak először eszünkbe. Náluk talán csak a baromfikat sújtják jobban az előítéletek. Pedig, egy hal olyan teljesítményre képes, amelyet eddig csak kevés állatfaj esetében sikerült bizonyítani. A kékcsőrű tisztítóhal (Labroides dimidiatus) képes felismerni önmagát a tükörben. Az úgynevezett tükör tesztet az öntudat mérésére alkották meg. A teszt lényege, hogy az az állat vagy ember, aki képes magát felismerni a tükörben, rendelkezik öntudattal, azaz önmagáról való tudással. A tükör teszten az olyan, köztudottan intelligens állatok „mentek át” eddig, mint a delfinek, a főemlősök vagy a szarkák. A gyerekeknek is csak körülbelül két éves korukban sikerül a feladat. A kékcsőrű tisztítóhal öntudatának bizonyítása arra utal, hogy ez a hal, az emberhez hasonlóan, képes mentális képet alkotni magáról. Ebből arra következtethetünk, hogy az öntudat talán elterjedtebb az állatvilágban, mint korábban gondolták.
