Saját KB bal
Saját KB jobb

A kutya a magyaroknál is teljes jogú családtag lett

Az ELTE Természettudományi Karának munkatársai átfogó kutatást végeztek a kutya helyzetéről a magyar háztartásokban. A kutya mára már családtag lett a legtöbb gazdinál, de a szoros kötődés komoly kérdéseket is felvet

A felmérésből kiderült, hogy a magyar háztartások közel egyharmadában él már kutya.  A gazdik 65 százalékánál a kutya családtag. Tízből egy magyar kutyatartó számára pedig kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében.  A Kutyaszemmel program által támogatott legújabb kutatás azonban más kérdéseket is feszeget.

A szoros kötődés a kutyának is jó?

Az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szoros kötődés nemcsak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe. Az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében folyó kutatás során azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.

A kutya családtag

Magyarország a világ élvonalában van az egy lakosra jutó gazdával rendelkező kutyák számát tekintve. Jelenleg ma Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya. A kutyás háztartások 61 százalékában a négylábú a lakásba is bemehet, mely leginkább a városi kutyatartás növekvő népszerűségét mutatja.  Bár a megkérdezettek többsége szerint az emberek leginkább házőrzés miatt tartanak kutyát,  előtérbe kerülnek az érzelmi indokok is.

A válaszadók 45 százaléka szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény (ne legyenek magányosak vagy mert szeretik). A kutyatartók többsége (65 százalék) valóban családtagként tekint kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy “szőrös gyerek”. Tízből egy magyar kutyatartó számára kedvence akár mindenkinél fontosabb az életében.

Szőrös gyerek – viselkedési problémákkal

A válaszadók szerint a kutyával való együttlétben a biztonságérzeten túl a legnagyobb örömöt a simogatás és az érintés adja (90 százalék), továbbá az, hogy társaságot nyújt és csökkenti a magányt (72 százalék), valamint az, hogy gondoskodni lehet valakiről (69 százalék).

“A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket” – magyarázza a jelenség hátterét a kutatást vezető Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársa.

 

A városi  kutyatartás életforma lett, vannak azonban ellentmondások és kihívások.

“A kutya lett az a ‘szőrös gyerek’, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés” – világít rá az ellentmondásokra Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...