Miért olyan ritka a természetben a kék színű virág?

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli az emberi szem kéknek, ezt egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport állapította meg. Arra keresték a választ, hogy vajon miért olyan ritka a kék színű virág. Több okot is találtak, a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

A Bayreuth-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták. A virágtulajdonságok egyik legnagyobb adatbázisának számító TRY Plant Trait Database-ből származó információk elemzésével a kutatók érdekes eredményekre jutottak.

Szél által beporzottak között egyáltalán nincs kék

Azok a növényfajok, amelyeknek a beporzását a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem – olvasható az egyetem közleményében. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.

„Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán” – mondta Anke Jentsch, az egyetem professzora.

Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.

A kék virágpigment előállítása nagyon nehéz

„A méhek tehát a többi beporzócsoporthoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz” – magyarázta Jentsch.

Azonban ha a méhek ennyire szeretik a kék virágokat, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal?  Ennek bizony az az oka, hogy  a kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.

Olyan helyeken figyelhető ez meg inkább, ahol az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára, például magaslati éghajlaton. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI