Egyre többen választják a kutyás életet a gyereknevelés helyett

A gyereknevelés nem egyszerű feladat – vajon ezért is döntenek sokan úgy, hogy inkább kutyát sétáltatnak a parkban, mintsem babakocsit tologatnak? Egy kutatás most megerősítette, a kutyatartás egyre népszerűbb alternatíva a gyerekvállalással szemben. A döntés mögött persze több van, mint egyszerűen a kényelemre törekvés.

Kutyával könnyebb – vagy csak más?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint nem arról van szó, hogy jobban szeretik az emberek a kutyákat, mint a gyerekeket. A társadalmi háttér, a világ jelenlegi állása és támogatás hiánya miatt sokan egyszerűen nem érzik úgy, hogy gyereket vállalhatnának. Kubinyi Enikő professzor szerint vannak olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a kutyatartók hajlamosabbak negatívan vélekedni a szülőségről. Azok az anyák pedig, akiknek már van kutyájuk, gyakran még nehezebbnek élik meg a gyermeknevelést – ez pedig kedvüket szegheti a további gyerekvállalástól. De nem ennyire egyszerű a történet.

A négylábú társak betöltik az űrt

Az Egyesült Államokban 1996 óta 37 millióval nőtt a kutyák száma – ez jóval több, mint amennyivel a gyerekek száma emelkedett ugyanebben az időszakban. És nem csak az amerikaiak „kutyaőrültek”. Ausztráliában például több mint 28 millió háziállat él, a háztartások közel fele pedig kutyát tart. Egy-egy ebre évente átlagosan több mint 1000 ausztrál dollárt költenek.

Kubinyi szerint ennek hátterében az áll, hogy egyre kevesebb a közösségi, családi támogatás. A régi nagy családmodell, amikor generációk éltek együtt és segtették egymást, mára már nagyrészt eltűntek. A gyerekvállalás pedig egyre nehezebben oldható meg családi segítség nélkül. A modern ember pedig egyre gyakrabban él egyedül, számára egy kutya nemcsak társ, hanem érzelmi támasz is.

A kutya nyitottabbá tehet minket a világ felé

„A kutyatartás csodálatos dolog – különösen akkor, ha összehozza az embereket, és nem elszigeteli őket” – mondja Kubinyi Enikő.

És valóban: a kutyák nemcsak társaink, hanem hidat is képezhetnek köztünk és mások között. Egy kutyás séta a parkban könnyen beszélgetéseket indíthat el idegenekkel, a kutyaiskola vagy menhelyi önkénteskedés közösséget teremt, a kutyás rendezvények pedig barátságokat szülhetnek. Egy jól nevelt négylábú nemcsak szeretetet ad, hanem nyitottabbá is tehet minket a világ felé.

Ezért is fontos, hogy a kutyatartást ne menekülésként, hanem lehetőségként éljük meg – egy lehetőségként arra, hogy újra kapcsolódjunk egymáshoz.  Mert lehet, hogy egy kutya nem tud beszélni – de tanítani annál többet tud: türelemről, felelősségről, hűségről és szeretetről.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dailytelegraph, sagejournals