Extrém időjárási jelenségeket regisztráltak az elmúlt hetekben
A tavalyi nyár extrém időjárása után az idei változékony, csapadékosabb nyarat talán kevésbé éljük meg nehezen. Míg tavaly egyre másra dőltek meg a meleg rekordok és hőségriadó követett hőségriadót, az idei nyáron szinte alig kúszott 30 °C fölé a hőmérő higanyszála. Legalábbis, hazánkban. Globálisan azonban az idei július minden eddigi rekordot megdöntött: a valaha mért legforróbb hónap volt bolygónkon.
„Világviszonylatban a valaha mért legmelegebb hónap volt az idei július a Meteorológia Világszervezet (WMO) friss tanulmánya szerint. 2023 júliusának globális átlaghőmérséklete 0,72 °C-kal volt melegebb, mint a 1991–2020-as júliusi átlag, és 0,33 °C-kal múlta felül az előző legmelegebb hónapot, 2019 júliusát” – olvashatjuk a Turista Magazin honlapján. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy az idei nyár hazánkban is melegnek számított: a kilencedik legforróbb volt 1901 óta.
A levegő hőmérsékletének emelkedése mellett a tengerfelszíni hőmérséklet növekedése is aggasztó mértéket ölt. 2023. áprilisa óta rekordmagas szinten van. Ennek következménye az is, hogy a sarki jégsapkák olvadása is extrém mértéket ölt, júliusban az antarktiszi jégtakaró mérete 15 %-kal maradt el az eddigi átlagtól. Sajnos, a globális folyamatok extrém irányba tolódása nem jó előjel. Már igencsak a bőrünkön tapasztalhatjuk a klímaváltozás káros hatásait. Egy nap alatt lezúduló havi csapadékmennyiség, villám árvizek, erdőtüzek és aszályok … sajnos, ez még csak a kezdet.
A klímaváltozás megállítása globális feladat, de egyéni felelősségünk is van benne! Tegyük meg, ami rajtunk múlik, hívjuk fel a figyelmet a problémákra és hallassuk a hangunkat. Ha nem teszünk semmit most, holnap már talán túl késő lesz.