A nagy nyakörv dilemma

Miért is kell a kutyákat sokkolni, fojtani és szegecsekkel szúrkálni?

A nyakörv a kutyatartás alapvető velejárója. Ez teszi lehetővé, hogy pórázon sétáltathassuk a kutyáinkat, rájuk aggathatjuk a bilétákat és más kiegészítőket és még szépek is. Azonban a nyakörvnek is megvan a sötét oldala…

A nyakörvek fizikai és mentális sérüléseket is okozhatnak a kutyáknak.

Amikor négylábú családtag érkezik az életünkbe, szinte első dolgunk, hogy egy szép új nyakörvet válasszunk neki. Sokan azonban elektromos, fojtó vagy szegecses nyakörvet választanak, mivel úgy gondolják, hogy ezekkel az eszközökkel könnyeben gyakorolhatnak fegyelmet a kutyájuk felett. A kutyánk szociális tere és szabadsága felett mi, gazdik rendelkezünk. Mi döntjük el, mikor és mit ehetnek, mikor és kikkel játszhatnak, mikor és mennyit tartózkodhatnak a szabadban. A sétáink során a póráz és a nyakörv segítségével mi határozzuk meg a tempót és az útvonalat is, hogy merre mozoghat a kutyánk.

Az irányításunk szükséges ahhoz, hogy kutyánk elboldoguljon az emberek világában és kiegyensúlyozott életet élhessen. A jól nevelt, jól szocializált kutyáknak sokkal könnyebb az életük, mivel a gazdik könnyedén magukkal vihetik őket, részt vehetnek kutyás és szabadtéri programokon, ezzel változatos környezetet teremtve nekik. A felelős gazdik célja az kell, hogy legyen, hogy irányításuk alatt a kutyáik olyan társas lényekké fejlődjenek, akik előtt megnyílik a világ, gondtalanul sétálhatnak a parkban, játszhatnak a futtatóban vagy elmehetnek összejövetelekre. Kérdés azonban, hogy a tökéletes irányításhoz valóban szükség van-e olyan eszközökre, amelyek testi és lelki sebeket ejthetnek rajtuk?

Vajon miért esik sok gazdi választása olyan eszközökre, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a kutyák nyakával, stresszt és kényelmetlenséget, de akár fájdalmat is okozhatnak, ráadásul hosszú távon káros hatásaik lehetnek a kutyák egészségére nézve? A nyakörvek használatát olyan problémákkal hozták összefüggésbe, mint az ájulás, a légcső, a nyelőcső vagy a gerincvelő sérülései, a nyakcsigolyák elmozdulása, fulladás, bőrsérülések, kiugró szemgolyók és agyi károsodás. Egy 424 kutyán végzett vizsgálat szerint 91%-uknál nyaksérülés következett be azért, mert húzták a pórázt vagy a gazdi erőteljesen visszarántotta őket. (Hallgren, 1991.)

Mary Angilly, okleveles erőszakmentes tréner (a cikk társszerzője) élénken emlékszik vissza egy esetre, amikor még állatorvosi asszisztensként dolgozott. Egy nap egy hölgy kétségbeesve szaladt be a rendelőbe, a kutyájának ugyanis kiugrott a szeme. Állítólag csak sétáltak, és hirtelen ez történt. Később a hölgy elmondta, hogy fojtónyakörvvel sétáltak, és a kutyája elkezdett húzni, amikor meglátott egy másik kutyát. Annyira belemerült, hogy a mellső lábai elemelkedtek a talajról, minden erejével belefeszült a pórázba.

A gazdi nem akarta elveszíteni az uralmat a kutya felett, ezért ő is húzta a pórázt maga felé, amíg a másik kutya el nem tűnt. Amikor elmúlt a veszély, akkor vette észre, hogy a kutyája szeme előreesett. Szerencsére a kutya szemét meg tudták menteni, és a gazdi a rendelőből már hámban vezette ki a kutyát.

A nyakörv használata általánosan elfogadott dolog. Ha megkérdezzük, hogy miért visel a kutya nyakörvet, a legtöbb gazdi válasza, hogy így szokás. Annyira része a kultúránknak, hogy nem is vesszük észre, hogy miért és mire használjuk a nyakörvet.

Egy másik történet, amellyel már talán többen is találkoztunk, hogy kutyaiskolában vagy kutyanapköziben magától értetődően, a gazdit sokszor meg sem kérdezve, vagy esetleg a kiképzés/nevelés részeként beállítva használnak elektromos vagy szöges nyakörvet a „nehezebben kezelhető” kutyákon. Sokszor a gazdik ilyenkor nem mernek szólni, vagy elfogadják a „profi” tanácsait, pedig ez az eljárás messze nem profi. Az elektromos és szöges nyakörveket azért használják, hogy fizikai fájdalmat okozzanak a kutyának, és ezzel elvegyék a kedvét a nem kívánt viselkedéstől. Ezek az eszközök, és a fojtó nyakörvek is fájdalmat és szenvedést okoznak a kutyának, nem beszélve az esetleges sérülésekről.

Egy gyermeket megtaníthatunk olvasni úgy, hogy (a) minden rosszul kimondott szó után megütjük, vagy (b) együtt dolgozunk, és minden jól kiolvasott szó után megdicsérjük. Mindkét módszerrel el lehet érni ugyanazt az eredményt, mégis melyiket választanád? A válasz egyértelmű, holott az elektromos, szöges és fojtó nyakörveket használók a gyakorlatban mégis az (a) módszer mellett döntenek a kutyáik tanítása során, holott vannak alternatív módszerek is.

A trénerek többsége ellenzi ezeknek az eszközöknek a használatát és nem javasolja a gazdiknak sem, mivel a szakszerűtlen használat súlyos sérüléseket okozhat. A tévhittel ellentétben, a kutyák bőre nem vastag a nyakukon és a bundájuk sem védi meg őket a sérülésektől. Az emberek bőre a nyakon 10-15 sejt vastagságú, míg a kutyáké mindössze 3-5, szóval, ha az embereknek fájdalmas lenne szöges nyakörvet viselni, a kutyáknak még inkább az.

Dr. Zazie Todd, a Companion Animal Psychology oldal szerkesztője szerint „sokan azt hiszik, hogy a kutyák a szőrzetük miatt védettebbek (a külső behatásokkal szemben), mint mi emberek csak a bőrünkkel, de a kutyák nyaka nagyon érzékeny. A nyakban olyan érzékeny szervek találhatók, mint a légcső, amelynek nem tesz túl jót, ha nagy nyomásnak van kitéve. Kifejezetten veszélyes ez a brachycephal kutyákra (mint a mopsz vagy a bulldog-félék), amelyeknek amúgy is gondot okozhat a légzés.”

A szöges és fojtó nyakörveket általában azoknál a kutyáknál használják, akik húzzák a pórázt, és a gazdi úgy érzi, más nem használ. A fizikai fájdalom ellenére azonban sokan ezekkel az eszközökkel is húznak, és ez nagyon sérülésveszélyes. A mellkason záródó mellény fazonú hám sokkal jobb választás ilyen esetben, mivel a kutyák általában nem szeretik, ha egy oldalra húzzák őket, ráadásul, így nem kell attól tartani, hogy egy erősebb rántás, vagy a folyamatos húzás sérülést okoz a nyakon. Gyakori látvány, és sokan talán már tapasztaltuk is, hogy a kutyánk annyira meg akar indulni előre, hogy szinte lefojtja magát egy sima nyakörvön is, ezért a trénerek és az állatorvosok egyre növekvő számban javasolják, hogy inkább hámot használjunk a sétákhoz, de futáshoz mindenképpen.

Bujdosó-Szalay Adél
(Kutyabarát.hu) 
Forrás: psychologytoday, The Bark, Should Dogs Be Shocked, Choked or Pronged?
Szerzők: Marc Bekoff, világhírű etológus és viselkedéskutató & Mary Angilly, okl. erőszakmentes tréner; Boulder, Colorado, USA
Képek: @flickr
Index kép: pexels.com
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...