Ne vegyél hamisítványt – így ismered fel a szaporítót

Kutyabarát 2017. augusztus 29.

Jóhiszemű, tájékozatlan, átvert vásárlók, gazdagodó állatkínzók. Nehéz a szaporítók világát felszámolni. Nincs megfelelő törvényi szabályozása, és már meghatározni is nehéz, kit értünk alatta. Segítünk tisztázni pár fontos fogalmat, amit mindenkinek tudnia kell.

Fajtiszta vagy fajtatiszta?

A fajtiszta kutya az, amelynek más fajok nem játszottak szerepet a megszületésében, tehát apukája és anyukás is kutya volt. Ha fajtiszta kutyáról beszélünk, akkor az a kutya is fajtiszta, amelyről már meg sem lehet állapítani, hogy milyen fajták játszottak szerepet a születésében.
A fajta a fajon belül helyezkedik el. A kutya tehát egy faj, melynek vannak fajtái, pl.: kuvasz, vizsla, puli, stb.

Ha fajtiszta kutyát szeretnénk, mindössze arra kaphatunk garanciát, hogy leendő kedvencünk apja nem rozsomák volt.

Miért gondolkodnak sokan rosszul, ha megveszik az olcsót?

Sokan nincsenek tisztában a születés követhetőségének fontosságával, így többen azzal „takaróznak”, hogy ők bizony „megmentették” vagy „csak” hobbicélra szeretnék a különböző hirdetési oldalakon olcsón árult, „de azért legyen fajtatiszta és kölyök és szép és egészséges” kiskutyát – se törzskönyvet, se szerződést, se oltási könyvet nem kapva hozzá.

Ezen a ponton kissé tárgyiasítva az állatot, fel kell tenni a kérdést, hogy vajon veszünk-e számla és garancia nélkül bármilyen műszaki cikket, háztartási gépet? Ugye, hogy nem. Akkor állatot pláne nem, akinek az életével, egészségével játszunk.

Kutyát garancia, eredet igazolás és számla nélkül – ez történhet

Ha veszünk egy származás igazolás, garancia és számla nélküli állatot jó olcsón, aki kinézetre olyan, mint az eredeti, három esélyünk van:

– tényleg eredeti – onnantól csak drukkolnunk kell, hogy súlyos egészségügyi problémákat ne örököljön papíron nem rögzített szüleitől

– egy jól sikerült hamisítványt vettünk, és ha mázlink van, „nem romlik el, nagyjából jól fog működni”

– egy rosszul sikerült hamisítványt vettünk, aki hamarosan „elromlik”, és ha gyógyíttatni akarjuk papírok és garancia nélkül, a gatyánk is rámegy

Miért nem számít ez a kicsit sem lényegtelen pont akkor, ha kutyavásárlásról van szó? Miként vagy miért nem vagyunk tisztában a vevői felelősséggel?

Honnan ismerjük meg, hogy szaporítóval van dolgunk?

1. Egyszerre több fajtát tenyésztenek, és folyamatosan sok eladó kiskutyájuk van.

2. Akár a piaci ár fele alatt is eladják a kiskutyákat.

3. Nem mutatják meg az anyaállatot. Nem tudják és kerülik a válaszadást, ha az anya és az apaállat szükséges papírjaival kapcsolatban kérdezzük (egészségügyi szűrések, tenyészvizsga, törzskönyv, kiállítási eredmények). Nem járnak kutyakiállításokra, nincs címe a szülőknek.

4. Nem mutatják meg a környezetet, ahol élnek a kiskutyák, közterületen, nyilvános helyen akarnak találkozni. Nem adnak szerződést a kiskutyához. Nem kérdeznek semmit a vevőről, nem kérik el a vevő nevét, címét, elérhetőségét a jövőbeni kapcsolattartás céljából, mert mindegy nekik a kiskutya további sorsa.

5. 8 hetes kor előtt, oltási könyv és chip nélkül adja el a kiskutyákat. Sok esetben nem adnak törzskönyvet, gyakran több tízezer forinttal magasabb összeget mondanak, ha törzskönyvet kérünk a kiskutyákhoz. Nem szívesen válaszol a feltett kérdéseinkre, terhesnek tartja a válaszadást, szűkszavúan válaszol. Nem szán időt a kiskutya átadására, gyorsan túl akar lenni az átadáson.

6. Nincsenek idős kutyái, mivel azok már nem hoznak hasznot, ezért már nincs rájuk szüksége, csak a pénzt viszik és a helyet is foglalják.

Még mindig hirdethetnek

Bár hirdetéseik könnyedén felismerhetők, mégis arcátlanul nyíltan hirdetnek közösségi és apróhirdetési oldalakon szaporítók és kereskedők egyaránt, hiszen szankció nincs, ellenben egyre szélesebb az a kispénzű, a minőséget megfizetni nem tudó vagy nem akaró réteg, mely generálja a kínálatot.

Sokszor nem jelent szempontot az sem, hogy a kölykök elválaszthatók-e már, vagy az oltási program elkezdődött-e. A hazai, a keleti blokkból árult „olcsó” kutyákkal a nyugati országok sem tudják felvenni a versenyt. Utazással együtt egy kölyök kb. 50 euróba kerül, külföldön pedig 1000-1500 euró között árulják őket.

Sok illegális kutya megy Magyarországról külföldre

Hollandiában kb. 2 millió kutya él, akik, ha átlagosan 10 éves életkort érnek meg, akkor évente kb. 200 ezer kölyökkutyával számolhatunk utánpótlásként – mondta Richard van't Wout, a holland Állatrendőrség felügyelője. Évente 40000 törzskönyv kerül kiállításra. A fennmaradó 160 ezer kutya fele külföldről érkezik. Ez azt jelenti, hogy kb. 80 ezer kutya illegálisan érkezik az országba. (Ezek az adatok hozzávetőlegesek, de arányaiban helytállóak.) A legtöbb Szlovákiából és Magyarországról. A holland Állatrendőrség hatósági jogkörrel rendelkezik, vagyis módjukban áll szállítmányokat ellenőrizni és jegyzőkönyvezni, közigazgatásilag fellépni. A felmerülő költségek az elkövetőt terhelik, amely nagyon magasra rúghat; pl. a szállítási, elhelyezési, orvosi költségek, stb.

Egy olyan európai rendeletre lenne szükség, mely szabályozza a kutyakereskedelmet, nyilvántartást, és azonosítást. Az EU 576/2013-as rendelet módosításával ezen a téren javulás várható, jelentős szigorításokkal jár majd.

Milyen a jó tenyésztő?

1. Célja egy fajta javítása, nemesítése, genetikai szaktudással rendelkezik, tudja, mely párosítás válna előnyére a fajtának, az utódok között szelektál, csak a legjobbakat tartja tenyésztésben.

2. Maximum 2-3 fajtát tenyészt és nincsen otthon sok kutyája – így biztosítja a minőségi egyedeket. Előjegyzést vesz fel a kölykökre, így nem hoz le felesleges almokat, szaporítva ezzel a menhelyeken sínylődő kutyák számát.

3. Nem olcsón ad el kiskutyát, hiszen kevés pénzből nemhogy az oltások ára, de a féreghajtás, a chipezés, a törzskönyv, az állatorvosi költség, a minőségi kölyöktáp ára sem jön ki.

4. Lehetőséget ad az anya- és apakutya megtekintésére, megmutatja a szülők papírjait: törzskönyveit, tenyészminősítéseit, teljesítményfüzetet, champion bizonyítványokat, egészségügyi szűréseket igazoló okmányokat (pl. könyök- és csípőízületi diszplázia, szívszűrést)

5. Felméri, hová kerül a kiskutya – nem megfelelő körülmények közé nem ad kutyát, inkább megmondja a gazdi jelöltnek, hogy számára inkább egy másik fajta lenne megfelelőbb, vagy, hogy esetleg az adott körülmények közé ő egyáltalán nem javasol kutyát. Tanácsokat ad a fajtával kapcsolatban, elmondja pozitív és negatív tapasztalatait is! A kiskutya sorsát a hazavitel után is figyelemmel kíséri, a kutya egész élete során kapcsolatban marad a gazdikkal, segíti őket, ha bármilyen kérdés, probléma merülne fel.

6. Nem ad ki kiskutyát 8 hetes kora előtt, hiszen egy kutya számára a legmeghatározóbb szocializációs időszak élete első pár hónapja, így nagyon fontos, hogy az első 8 hétben az anyja és a testvérei közelében maradjon, hogy később ne jelentkezzen ennek hiányából adódó probléma. Meg lehet tekinteni a kiskutyákat még az átadás előtt, hol nevelkednek, nem egy csomagtartóból adja el őket. Kiskutyát törzskönyvvel, chipezve, féreghajtva, kétszer oltva ad át. Szerződést ír az adás-vételről.

7. Idős kutyái is vannak, akik már nem hoznak le almokat, de továbbra is megmaradtak, mint társak, és nem csak addig tartott rájuk igényt, amíg „pénzt hoztak a házhoz”. (forrás: www.e-kutyak.hu)

Cikkajánló a témában: