A Kicsi Huszár emlékére
Bajor Imre ma lenne 60 éves. A színész – humorista ugyanolyan elkötelezett volt a kutyák terén, akár a színpadon. Korábban vele és feleségével készült interjúval emlékezünk rá. A „Kicsi Huszár” akkor nem ontotta a poénokat, szavai egy büszke apa szavaiként csengtek. „Amit tőlük kaptunk, és kapunk, azt teljesen visszaadni úgysem lehet.”
A kutyáik szerint ki viseli a nadrágot?
Szerintem a hangom miatt rám jobban odafigyelnek, de Ildikó jóval többet tud velük lenni, többet is foglalkozik velük. Nem tudsz szigorúnak lenni két ilyen édes kutyával! Nekem bernáthegyitől német dogig mindenféle kutyám volt, de ez más. Ahogy öregszünk, most már elég a kicsi kutya is. Kezesek, bújósak, és hihetetlenül ragaszkodóak.
Imre, mit gondol a magyar gazdikról, vagy akár azokról, akik nem tartanak kutyát?
Számomra ez egy eléggé mondvacsinált történet. Az ország nem Budapestből áll. Vidéken szinte minden embernek van kutyája, a világ legtermészetesebb dolga, általában nem szokott vita lenni belőle.
Persze más a vidéki kutyatartás, és más a városi. De ha mindenki megteszi, ami a kötelessége, ha tekintettel van arra, hogy esetleg másokat mi zavarhat, akkor ezek megoldható problémák. Aki pedig nem olyan helyen lakik, ami alkalmas az állattartásra, annak nagyon erősen el kellene gondolkozni, hogy szabad-e tartania, mert ez nem biztos, hogy jó a kutyának. Vannak bizonyos körülmények, amikor végig kell gondolni, hogy van-e értelme, pontosan az állat érdekében.
Nem nagyon kell megkérdeznem, miért tartanak kutyákat.
Az egész életnek semmi értelme nincs. Legalább találjunk neki valamit! Ennyiben tudnám összefoglalni. Semminek semmi teteje. Harcolunk egy életen keresztül nem létező dolgokért, javakért. Semmit nem kapunk vissza, vagy csak nagyon keveset, tőlük viszont mindent visszakapunk. Sőt, többet is.
Ezeket is ajánljuk:
Bajor Imre kollegája, Csala Zsuzsa is nagy kutyaimádó volt.
Magyarok házikedvenceikkel a 20. században
Kutyabarát színművészt választottak a nemzet színészének
(kutyabarát.hu)
