A World Wide Fund for Nature (Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Összesen 96 országban van tevékenyen jelen, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. Céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntartható fejlődés segítése és a környezetszennyezés csökkentése. Különösen fontos számukra az erdők, édesvizek, óceánok állapotának fenntartása, hiszen ezek a régiók a legjelentősebbek a biodiverzitás szempontjából. Legújabb jelentésük szerint a világ jelenleg egy olyan brutális méretű kihalás felé tart, melyre nem volt példa a dinoszauruszok óta. Növények és állatok millió kerülnek a kihalás szélére a következő évtizedben.

Győztesek és vesztesek

A szervezet 2021-es, „Győztesek és vesztesek” című jelentése szerint az elefántok, a jegesmedvék, a cápák, a békák és a halak mind-mind kiemelt veszélyben vannak. Jelenleg 142 500 faj szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján, és közülük 40 000-et fenyeget kihalás. A listát 1964-ben készítették el először, azóta soha nem volt még ilyen magas a kihalás közelében lévő fajok száma. A WWF nemcsak a fajok kihalására figyelmeztet, hanem új globális természetvédelmi paktum kidolgozását sürgeti.

Kiemelt veszélyben lévő állatok

Az afrikai elefánt állománya az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent, így ez a faj tartozik a leginkább veszélyeztetett állatok közé. De a jegesmedvék sincsenek jobb helyzetben. Becslések szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja 2035 nyarára teljesen el fog olvadni, ez pedig a jegesmedvék élőhelyének végleges pusztulását jelenti majd.  A cápák és ráják száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben, a túlhalászás, az élőhelyek elvesztése és globális felmelegedés miatt.

Van reménysugár

A WWF szerint azonban reményre ad okot, hogy 2021-ben számos sikertörténet is született a világban. Az indiai orrszarvúk száma Nepálban például növekedésnek indult, ez pedig a természetvédők és aktivisták elkötelezett munkájának köszönhető. A kormánnyal együttműködve olyan intézkedéseket vezettek be az országban, melynek eredményeként 2015 óta 16 százalékkal nőtt a számuk. Az ibériai hiúz egyedszáma az elmúlt 18 évben megtízszereződött, jelenleg 1111 egyed él Spanyolországban és Portugáliában. Egy áttelepítési programnak köszönhetően az Alpokban élő szakállas keselyűk száma is ugrásszerűen megnőtt a kihalás széléről, jelenleg már 300 egyed él a régióban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, dailymail

A napokban kiadott időközi WWF jelentés szerint a 2019-es és 2020-as példa nélküli ausztrál bozóttüzek közel 3 milliárd állatot érintettek. Ennyi állat pusztult el, vagy kényszerült elmenekülni élőhelyéről a katasztrófa miatt. Ausztrál egyetemi kutatók, tudósok állítottak össze egy teljesen friss felmérést, melynek számai sokkolóak.

Becslések szerint összesen 143 millió emlőst, 2,46 milliárd hüllőt, 180 millió madarat és 51 millió békát sújtott a természeti katasztrófa.  Háromszor annyit, mint amennyit egy januári tanulmányban becsültek. Azt nem határozták meg, hogy hány százalékuk menekülhetett el és hányan pusztultak el. Azt azonban tudni lehet, hogy az elmenekült állatok túlélési esélye sem túl nagy, hiszen elvesztették élelmiszer forrásaikat, élőhelyüket és menedékeiket a ragadozók ellen.

Gyakoribbak lesznek a bozóttüzek

A 2019 végén és 2020 elején égő tüzek közel 115 ezer négyzetkilométer bokros, fás területet pusztítottak el. Harminc ember meghalt és több ezer otthon égett le. Szakértők szerint az elhúzódó szárazság és az éghajlatváltozás miatt valószínűleg gyakoribb és hosszabb tüzekre kell számítani a jövőben.  Az új riport számai azért sokkolóak, mert egy januári jelentés egymilliárdra becsülte a veszteséget, viszont ez a kutatás csak a leginkább sújtott területeket (Victoria, Új-Dél-Wales) vizsgálta. A friss kutatás azonban most először az egész országra kiterjedt. A közzétett adatok csak előzetesek, a teljes jelentést jövő hónapban teszik közzé, de szám valószínűleg nem fog változni.

Sokkoló számok

Maguk a kutatók is megrendültek ezen a döbbenetes számon. Valószínűleg nem volt még olyan természeti katasztrófa a világon, mely ilyen sok állatot sújtott. Ez a modern történelem egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. A kutatók azt is megállapították, hogy ha nem sikerül a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor az ilyen és ehhez hasonló katasztrófák lassan hétköznapivá fognak válni. Ez pedig összecseng a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltakkal, mely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fok alatt tartását tűzte ki célul az iparosodás előtti szinthez képest. Ezzel jelentősen csökkenne az éghajlatváltozás kockázatai és hatása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Cover fotó: WWF, Wikipedia

Sokkoló kampányt készített több mint 10 évvel ezelőtt a WWF (World Wildlife Fund) Japán megbízásából a Hakuhodo C&D / Tokyo ügynökség által, melyet most a Reddit-en került újra elő és a rengeteg megosztásnak köszönhetően talán több emberhez eljutott most, mint 11 évvel ezelőtt. A „Population by pixel” akció már akkor is azt a célt tűzte ki, hogy látványosan és érthetően adja tudtára az embereknek a veszélyeztetett fajok pusztulásának mértékét. Az akkori kampányt Nami Hoshino, Yoshiyuki Mikami, és Kazuhiro Mochizuki készítették, melyet a  JJSmooth44 művésznéven publikáló grafikus aktualizált a mai, 2019-es számok alapján.

Az alábbi képek a legveszélyeztetettebb vadon élő fajokról készültek annyi pixel vagyis képpont felhasználásával, amennyi az adott fajból még életben van. A képpont a legkisebb megcímezhető, illetve szerkeszthető alkotóeleme egy digitális képnek. Leegyszerűsítve a képeket úgy kell értelmezni, hogy az éles kép tartalmazna annyi pixelt, amennyi az adott fajból élt az ember pusztító tevékenysége és a klímaváltozás előtt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: boredpanda