Számos állatvédő szervezet emelte fel a hangját az ellen a tervezet ellen, ami a napokban szivárgott ki és a The Guardian brit napilap tette közzé. A dokumentumok szerint az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) a súlyosan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák túlszaporodására keres megoldást, mely néhány ponton egészen elképesztő megoldási javaslatokat tartalmaz. A szervezetről tudni kell, hogy az ő szabályozásuk alá tartozik Európa állatkertjeinek nagy része.

Az egyik legintelligensebb állat

A nyugati síkvidéki gorilla a négy gorilla alfaj közül a legkisebb termetű, két lábra állva 122-183 centiméteres. Egy síkvidéki gorillán végzett vizsgálat 70 és 90 közötti IQ-szintet állapított meg – az emberek átlagos IQ-szintje 100, a legtöbb emberé valahol 85 és 115 között van. Ezek az elképesztően intelligens állatok a vadonban súlyosan veszélyeztetett fajnak számítanak, Afrika legtávolabbi és legsűrűbb őserdeiben élnek. Az EAZA által felügyelt 69 intézményben 463 egyed él – 212 hím, 250 nőstény és egy egyelőre ismeretlen nemű példány.

Biológiai szempontból a legmegfelelőbb eszköz a leölés

Az állatkerti túlszaporulat problémáját több módon oldaná meg az EAZA. Az egyedülálló hímeket megölné, vagy kasztrálná, esetleg életük nagy részében magányos ketrecben tartaná őket. A gorilla akcióterv, amelyet az állatkertek már megkaptak, az állatok leölését tartja a „legmegfelelőbb eszköznek biológiai szempontból„, de kiemeli, hogy ez a döntés népszerűtlen a nagyközönség szemében, mivel „könnyű a gorillákkal szimpatizálni„, erőteljes érzelmi választ válthat ki a közönség és az állatkerti dolgozók körében, amelyet a közösségi média csak tovább erősít. Mindez károkat okozhat az állatkerteknek és egyéb intézményeknek.

Lenne más megoldás

A gorillák leölése helyett egyes szakemberek szerint ezeket az állatokat vissza lehetne vinni a vadonba. Damian Aspinall állatok visszatelepítésével foglalkozó szakember így nyilatkozott:

    „Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására. Ahogy például az Aspinall Alapítvány is teszi harminc éve: több mint 70 gorillát telepítettek a vadonba”

A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA elismerte a dokumentumokban álló leölési terveket, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését. Hozzátették, hogy a kasztráció és a hímek magánketrecben tartása jelenleg is alkalmazott módszerek a populáció kontrollálására.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuradian, MTI

Összesen négy orangután és öt csimpánz kapott oltást, akik a világ első nem emberi főemlősei akik megkapták  a COVID-19 elleni vakcinát. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert korábban több gorilla is elkapta a koronavírust.

A gorillák le is betegedtek, hasonló tüneteket produkáltak mint az emberek, de ma már mindannyian jól vannak. A gyanú szerint az egyik gorillát egy tünetmentes dolgozó fertőzte meg, a gorilla pedig átadta társainak a vírust. Ez az eset rádöbbentette az állatkert vezetését arra, hogy a majmok bizony veszélyben vannak és nem lehet tudni, hogy milyen súlyos lefolyású lehet a betegség, ha megfertőződnek.

A főemlősök is veszélyeztetettek

A tudósok már tavaly márciusban figyelmeztettek arra, hogy a gorillákat és az orangutánokat is veszélyezteti a világjárvány. Sőt, akár a kihalás szélére is sodorhatja őket a vírus. A most használt állati vakcinát a Zoetis kezdte el kifejleszteni, miután nemcsak gorillákat teszteltek pozitívra, hanem egy kutyát is. A vakcina még mindig kísérleti jellegű, ezért az állatkert vezetősége nagy nyomásnak volt kitéve, de végül úgy döntöttek, hogy beoltatják a majmokat. A vakcinát most először használták majmokon.

Kutatások szerint a veszélyeztetett főemlősök, köztük a szumátrai orangután és a gorilla kimondottan fogékonyak a koronavírus-fertőzésre, mivel genetikájuk nagyon hasonló az emberéhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: reuters, onegreenplanet

A Virunga Nemzeti Park veszélyeztetett világörökségi hely, a hegyi gorillák utolsó megmaradt élőhelye.  A Virunga hegység egy nagyjából 80 km hosszú hegylánc három ország határán húzódik: Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda és Uganda.

A Virungai Nemzeti Parkot és legtöbben Diane Fossey, amerikai etológus által ismerték meg, aki 18 éven át tanulmányozta itt a hegyi gorillákat, szó szerint együtt élt velük.  Diane Fossey 1985-ben kegyetlen gyilkosság áldozata lett és bár az orvvadászokra próbálták terelni a gyanút, valószínűbb, hogy azok végeztek vele,  akiknek nem tetszett, hogy Fossey meg akarja akadályozni a gorillák turisztikai kizsákmányolását.

A Virunga állandó támadások helyszíne

Nem csak orvvadászok pusztítják az állatokat, hanem polgárháborúk, fegyveres összecsapások, cégóriások, akik fát és olajat termelnek ki a területen. Virungában az elmúlt 25 évben több, mint 170 gondozót és parkőrt öltek meg.  A legkritikusabb időszakban 9 hónapig zárva is volt a park a látogatók elől. Mos pedig egy újabb támadást szenvedtek el, melynek következtében 6 parkőr vesztette életét.

A park nyilatkozatát magyar nyelven a Jane Godall Intézet tette közzé FB oldalán:

Hatalmas szomorúsággal erősíti meg a Virunga Nemzeti Park 6 természetvédelmi őrének halálát, ami egy fegyveres támadásban következett be 2021. január 10-én, vasárnap reggel. Egy őr súlyosan megsebesült a támadásban. Őt a gomai kórházba szállítottták, sérüléseit már nem tekintik életveszélyesnek.

Helyi idő szerint reggel 07.30-kor az őrök a Park belsejében gyalogosan járőröztek. A támadás Kabuendo közelében történt, amely a Park határának közelében található, a központi szektorban, Nyamilima és Niamitwitwi között. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy rajtaütöttek az őrökön, és nem volt lehetőségük megvédeni magukat, és hogy a támadásért a helyi Mai-Mai csoportok tartoznak felelősséggel.

Az életüket vesztett őrök:

BURHANI ABDOU Surumwe, 30 éves

KAMATE MUNDUNAENDA Alexis, 25 éves

MANENO KATAGHALIRWA Reagan, 27 éves

KIBANJA BASHEKERE Eric, 28 éves

PALUKU BUDOYI Innocent, 28 éves

NZABONIMPA NTAMAKIRIRO Prince, 27 éves

A Virunga Nemzeti Park mély sajnálatát fejezi ki az őrei tragikus elvesztése miatt, akik fáradhatatlanul és odaadóan dolgoznak mind a park, mind a szomszédos közösségek védelmében a fegyveres csoportok zsarnoksága ellen. Áldozatukat nem felejtik el, és nem lesz hiábavaló sem.

A Kongói Természetvédelmi Intézet őrei a Kongói Állam képviselői. Nincs katonai státuszuk, és cselekedeteik nem tartoznak a konfliktusok hatálya alá. Minden erőfeszítést megteszünk az elkövetők bíróság elé állítása és a jogállamiság fenntartása érdekében a Parkban.

A Virunga Nemzeti Park továbbra is elkötelezett a helyi lakosság és a tágabb régió javát szolgáló fejlesztési kezdeményezések megvalósítása mellett, valamint a helyi közösségekkel együttműködésben annak érdekében, hogy békét és jólétet teremtsen sok millió embernek, akiknek életét régóta meghatározzák a fegyveres konfliktusok és a miliciák.

A Virunga Nemzeti Park munkatársainak a gondolatai, és imái az összes áldozat családjával és barátaival, valamint a sérült őrrel vannak.

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található Virunga Nemzeti Park (Parc National des Virunga) 7800 négyzetkilométeres kiterjedésű (3000 négyzetmérföld).

A parkot 1925-ben hozták létre, Afrika első nemzeti parkjaként, és 1979 óta az UNESCO által a Világörökség része. Az orvvadászat és a kongói polgárháború komoly károkat okozott vadállományának. A parkot a Kongói Nemzeti Park Hatóságai, az Institut Congolais pour la Conservation de la Nature (ICCN) és partnere, a Virunga Alapítvány kezeli.

Az Institut Congolais pour la Conservation de la Nature (ICCN) kongói kormányzati partner, amelynek feladata a Virunga Nemzeti Park és a Kahuzi-Biega Nemzeti Park védelme és megőrzése, mindkettő az UNESCO Világörökség része a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ICCN tagjainak feladata a parkok és a veszélyeztetett Hegyi-gorillák általános védelme.

A nyilatkozatot eredeti nyelven ITT tudjátok elolvasni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: virunga.org, FB/JaneGodallIntézet

A Virunga Nemzeti Parkban két vadőr az életét kockáztatva mentett meg egy két éves gorillát, aki orvvadászok csapdájába esett. Theodor, a kis gorilla gyorsan életveszélyes helyzetbe és állapotba került. A vadőrök gyorsaságának és jelenlétének köszönheti életét. A csapda elszorította vérkeringését és bár szülei ott voltak mellette, nem tudtak segíteni rajta.

Emmanuel De Merode, a Virunga Nemzeti Park igazgatója számolt be az esetről a park közösségi oldalán. Elmondta, hogy egyáltalán nem volt könnyű és veszélytelen a mentés ,mert a szülők nagyon izgatottak és rémültek voltak, a vadőröket sem akarták a kicsi közelébe engedni. Szerencsére a gyakorlott vadőrök gyorsan és hatékonyan elvégezték a mentést és antibiotikumot adtak a kicsinek a helyszínen. 

A mentéshez azonban szükség volt arra, hogy Theodore-t és anyját nyugtató lövedékkel kábítsák, míg az óriási ezüsthátú apa gorilla, Mahindure figyelmét elvonták. Ezután viszont az orvosok olyan gyorsan dolgoztak, ahogy csak lehetett, kiszabadították és megvizsgálták a bébi gorillát. Az orvvadászok csapdája sajnos súlyos sérüléseket okozott végtagjain, de maradandó károsodása szerencsére nem esett.

A Virunga Nemzeti Parkban nem csak az állatok, de az őket védelmező vadőrök is folyamatos veszélyben vannak. Az orvvadászok és helyi fegyveres felkelők sokszor mértek már támadást a park területén szolgálatot teljesítő dolgozókra. Ettől függetlenül hősiesen és bátran védik földjüket és a hegyi gorillákat, akik már csak itt találhatók meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theanimalrescuesite.greatergood.com