A precíziós állattenyésztés keretén belül végzett genomszerkesztés lehetővé teszi az élőlények genetikai állományának, DNS-ének módosítását, immár nemcsak haszonnövények és haszonállatok, hanem hobbiból tartott háziállatok esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy akár kutyák és macskák génjeit is módosíthatják a jövőben.

Az RSPCA jótékonysági szervezet szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a technológiát arra használják, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkező macskákat és kutyákat hozzanak létre. A precíziós állattenyésztésre vonatkozó törvény ugyanis minden gerinces állatra vonatkozik, nem csak a tenyészállatokra. A szervezet aggodalmát fejezte ki, mert a házi kedvencek génmódosítása számtalan beláthatatlan kockázattal járhat.

Nem új keletű dolog a génállomány szerkesztése

Az állattenyésztésben és az agráriumban már régóta használnak olyan genom-szerkesztéseket, mely gazdaságosabbá teszi a tevékenységet. Ilyen például a szárazságtűrő növény, vagy a sertéseknél bizonyos betegségekre való hajlam kiiktatása. Ezek segítségével csökkenthető például a rovarirtó szerek és a műtrágyák használata. A tenyészállatok körében gyakori és veszélyes járványok, betegségek előfordulása is csökkenthető ezzel a módszerrel.

Súlyos következményei lehetnek az állatjólétre

Thérèse Coffey, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere a „Brexit szabadság”-ként említette a törvény elfogadását, mely azóta a királyi jóváhagyást is megkapta. Az RSPCA szerint azonban  súlyos következményei lehetnek az állatjólétre nézve. Még a törvény elfogadása előtt megpróbálták elérni, hogy a kedvtelésből tartott állatokat zárják ki a folyamat alól. Úgy vélik, hogy a génmódosítási eljárások még gyerekcipőben járnak és nem ismertek a hosszú távú következményei.

A kedvtelésből tartott állatokra pedig kifejezetten nagy veszélyt jelentenek. Ezeknél az állatoknál valószínű, hogy egyre ritkább és különlegesebb példányokat akarnak majd létrehozni a modernkori tenyésztők. Már most aggályos némely fajta kiélezett tenyésztése. Esztétikai okokra hivatkozva olyan változásokat érnek el a külalakban, mely károsan hat az egészségre. Gondoljunk csak a nyomott orrú kutyák légzési nehézségeire, vagy szembetegségeire.

Nincs ésszerű magyarázat

Az RSPCA szerint egyszerűen nincs semmilyen ésszerű magyarázat arra, hogy miért engedik a kedvtelésből tartott állatok génmódosítását. A génmódosítás korábban szigorú szabályozásoknak volt alávetve. Azonban ezzel az új törvénnyel a génmódosított állatokat és élelmiszereket Angliában nem minősítik GMO-nak, és nem is kell ilyen jelzéssel ellátni őket. A kormány nyilatkozata szerint tisztában vannak a kockázatokkal és az állatjóléti szempontokat is maximálisan figyelembe veszik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Hudecz Attila a világ egyik első számú prémium szeszesitalgyártó multijától lépett ki 10 év után azért, hogy valami teljesen újba és ismeretlenbe fogjon.  Valami olyan dologgal szeretett volna foglalkozni, mely az emberiségnek a jelen korban az egyik kihívását jelenti.  Akkor még nem értett az átlagosnál jobban a növénytermesztéshez, de tudta, hogy képes a semmiből valamit csinálni, egy megfelelő cél érdekében összehozni azokat az embereket, akikkel megvalósíthatja kitűzött célját. Több projekt is szóba került, végül a kontrollált növénytermesztés mellett tette le a voksát, mely sokkal érdekesebb és izgalmasabb téma annál, mint egy laikus elsőre gondolná.

Széles körben alkalmazva ez a technológia érezhető változást hozhat a klímaváltozás elleni harcban, a termőföldek felszabadításában, a szénlábnyom csökkentésében. Hogyan menekülhetnek meg például az esőerdők hosszútávon egy klímakamrának köszönhetően?  Hogyan lehet jó dolgokra használni a GMO-t és tulajdonképpen mit tud a Growberry találmánya? Ezekről mesélt nekünk Hudecz Attila, a Growberry alapítója és ügyvezetője.

Kezdjük ott, hogy mi az a klímakamra?

A klímakamra egy olyan berendezés, amelyben pontosan és jól megfigyelhető, hogy adott növények bizonyos körülményekre hogyan reagálnak.  A növényfeldolgozással és termesztéssel foglalkozó cégeknek nagyon speciális szempontjaik vannak arra vonatkozóan, hogy az általuk használt alapanyagnak milyen minőségűnek kell lennie, milyen fajta növényből lehet előállítani azt a végterméket, amire nekik konkrétan szükségük van.  A mi berendezésünkkel gyorsan és hatékonyan meg lehet vizsgálni, hogy az adott klímakörülmények között milyen eredményre számíthatnak egy adott növénytípus használatával.

A Growberry több fázison ment keresztül, először egy háztartásokban használható klímakamrát fejlesztettetek, majd ezt az ötletet elvetettétek és kifejezetten a mezőgazdasági cégek döntéstámogatására kezdtetek fókuszálni.

Igen, egy kis háztartási növénytermesztő „kamra” terveiből indultunk ki.  Amikor én 2016-ban beleszerettem a kontrollált növénytermesztésbe, egy olyan konténert kezdtünk építeni, melynek segítségével az emberek akár a város közepén vagy növénytermesztésre egyébként alkalmatlan helyen tudnak növényt termeszteni.  Az ötlet pedig egy kollégám passzív házépítési tervéből jött, aki ezzel a módszerrel tervezett kertészkedni.  Akkor még az első reakcióm az volt, hogy termőföld, víz és fény nélkül lehetetlen növényt előállítani.  Aztán számomra is kiderült, hogy de igen, lehet. Sőt ezzel a technológiával olyan helyeken is lehet, ahol amúgy képtelenség lenne.  Elkezdtünk tehát építeni egy konténert, elsősorban kistermelőknek és szerettünk volna vele egy pályázaton részt venni, de mire kész lettünk vele, elfogyott a pályázati keret.  Addigra viszont már annyi információt és tudást halmoztunk fel a témában, hogy nem szerettük volna az egészet elengedni.

Mielőtt rátérünk az új fókuszra, meséld el nekünk, hogyan működik egy ilyen kamra, hogy kell elképzelni és mennyire számít újnak ez a technológia?

Két elnevezése van a szerkezetnek, fitotron és klímakamra. A fitotron speciálisan növénytermesztéshez használatos klímakamra. Az ilyen kamráknak az a közös jellemzője, hogy a klimatikus viszonyok, mint a páratartalom vagy a hőmérséklet, jól szabályozhatók.  Már az 50-es évek óta létezik ez a technológia, de a miénk abban különleges, hogy a növénytermesztési kísérletekhez a klíma szabályozásán túl a fénnyel is tudunk dolgozni.  Ezen kívül egy hidrokultúrás öntöző rendszer is be van építve, így a tápoldat is nagyon jól szabályozható. Ennek segítségével célzottan lehet optimalizálni a használatukat.  Tehát a klímakamra nem a mi találmányunk, számos helyen van már a világban. Mi abban vagyunk teljesen egyediek, hogy egy kézben tartjuk a hardveres komponensek – kamra, világítás, öntözéstechnológia – fejlesztését. Emellett pedig mi is szolgáltatunk vele.

Hogy lehet például természetes fényt szimulálni?

A Nap és egy mesterséges forrás által kibocsátott fény között fizikai szempontból nincs különbség. Összetételében van.  Mi egy olyan fényforrást alkottunk, amely egyrészt reprodukálja a nap fény-összetételét, másrészt, mivel nyolcféle színből van kikeverve a fényspektrum, azt is ki tudjuk kísérletezni, hogy milyen fényösszetétel szükséges az adott növény optimális növekedéséhez.  Ez az információ például üvegházakban nagyon hasznos tud lenni.

A háztartási kamra után az új irány tehát a mezőgazdaság lett, azon belül is a növénytermesztéssel foglalkozó cégek. Nekik nem csak abban tudtok segíteni, hogy adott fajta az adott helyen hogy fog viselkedni, hanem abban is, hogyan tudják elérni a legoptimálisabb hozamot.

Pontosan. Nagyon sok olyan haszonnövény van még most is, amely a genetikai potenciáljához képest csak nagyjából 30 százalékot tud hozni.  Előfordulhat, hogy éppen nem az adott klímának megfelelő növényt termesztenek, vagy nem megfelelő mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát juttatnak a földbe. A mezőgazdaságra alapvetően jellemző, hogy túlzásba viszik például a növényvédő szerek használatát.  Ezzel nem csak a kártevőket pusztítják el, hanem a növénynek sem tesznek jót. Az optimalizálással tehát a környezetkárosító hatásokat is jócskán lehet redukálni.

A génmódosított vetőmagok nagyjából ugyanezt a célt szolgálják és rengeteg rosszat hallunk róluk. Ezzel a technológiával kiváltható a vetőmag GMO?

A GMO-s növényeknek nagyon sok pozitív tulajdonságuk van, hiszen minden nemesítés valahol egy génmódosítás.

A köztudatban a GMO kis túlzással mégis egy szitokszó.

Ezt a rossz hírnevet a GMO a közelmúltban szerezte meg, az első, nagy tömegben használt génmódosított növényt azért fejlesztette ki egy nagy agrárcég, hogy vetőmagjuk ellenálló legyen az általuk használt glifozát tartalmú növényvédő szernek.  A glifozát egy nagyon erős és káros gyomirtó szer, minden növényt elpusztít, erős szárító hatása van. A cég által előállított vetőmag azzal akart piaci előnyt szerezni, hogy a gazda az egész ültetvényére rászórhatta a glifozátot, az csak a gyomot irtotta ki, hiszen a vetőmag és az abból kikelt növény ellenállt neki.  Egy „sima” mezőgazdasági növénnyel ezt nem lehet megtenni, a glifozát tönkreteszi.  Ezzel nem csak az volt a gond, hogy az erős méreg a növényen keresztül bekerülhetett a fogyasztó szervezetébe, hanem olyan mennyiségű túlhasználatot is eredményezett, hogy a méreg így bekerülhetett a talajvízbe, az ivóvízkészletekbe, a kismamák szervezetébe, és károsíthatta a magzatokat. Tulajdonképpen az egész GMO rém sztori így kezdődött.  Fontos tudni azonban, hogy lehet úgy használni a génmódosító technológiát, hogy a pozitív tulajdonságokat erősítsük, ez pedig például az éhezés problémájára is megoldást nyújthat. De akár olcsóbban elő lehetne állítani gyógyszereket, ha a növények termelnék meg azt a kémiailag nehezen előállítható gyógyhatású anyagot, amiből aztán egy hatóanyag lesz.  Visszakanyarodva a kérdésedre, a mi technológiánk egy alternatíva lehet a GMO mellett, amivel optimalizálni lehet a növénytermesztés hatékonyságát.

Ha nagyban gondolkodunk, milyen hatást gyakorolna a Földre, a klímaváltozásra és a természetre egy ilyen technológiával segített, kontrollált növénytermesztés?

Egyrészt, ha sok termelővel tudnánk együtt dolgozni és ők hatékonyabban tudnának növényt termeszteni, azáltal kevesebb termőföldre lenne szükség. Ez pedig egy nagyon égető probléma, Brazíliában például azért irtják az esőerdőt, mert nagyobb terület kell a termőföldeknek.  Bár kevesebbet beszélünk róla, mint az esőerdők irtásáról, de ugyanezt a pusztítást megcsináltuk itt, Európában is a közelmúltban. Kiirtottuk az erdőket és búzát vetettünk a helyére, csak erre már senki nem emlékszik.  Tehát ha egységnyi területen többet tudsz termeszteni, akkor a felszabaduló területet vissza lehet adni a természetnek, újra be lehet erdősíteni. A másik fontos hozam lehet, hogy olyan területeken is meg lehetne termelni bizonyos növényeket, amelyeken normális körülmények között nem lehetne. Így kevesebb importra lenne szükség az adott országokban. Minél jobban lehet erősíteni a lokális növénytermesztést, annál kisebb lesz a szállításból származó szénlábnyom.

Hol tart most a projekt, vannak már felhasználók?

Magyarország legnagyobb illóolaj előállító cége volt az első nagy ügyfelünk, ők most már tulajdonosok is.  Velük sokat fejlődtünk és gondolkodtunk együtt. Most ott tartunk, hogy öt, valóban nagy növénytermesztő cég érdeklődik komolyan irántunk, de egyelőre még mindegyikkel tárgyalási fázisban vagyunk.

A hosszú távú cél viszont a nemzetközi piacra lépés. Van már érdeklődés?

Igen, abszolút. Nagy szerencsénk volt, hogy 2018-ban sikerült egy kockázati tőkebefektetést eszközölnünk, ez viszont azzal jár, hogy a befektetőknek is bizonyítanunk kell és nagyon feszes az elvárt fejlődési tempó.  Az említett tárgyalási fázisban lévő cégek közül kettő például már kifejezetten nagy nemzetközi cég.  Az Egyesült Államokban is lenne létjogosultsága a fejlesztésünknek, egyelőre azonban még az európai piacon próbálunk terjeszkedni.

Gratulálunk az eddig elért eredményekhez és sok sikert kívánunk a további növekedéshez. Bízunk benne, hogy hamarosan hallunk majd nemzetközi sikereitekről is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Fotók: Growberry

A felmérés eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy a válaszadók túlnyomó többsége a GMO (genetically modified organisms) mentességet tartja elsősorban szem előtt, vagyis a legfontosabb szempont táp választáskor, hogy a termék ne tartalmazzon genetikailag módosított összetevőket. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy ezek az összetevők riasztók, nem ismerjük a hosszú távú hatásaikat és egyáltalán nem tesznek jót sem az ember, sem az állat szervezetének.  Ez az eredmény azt is mutatja, hogy egyre több a tudatos vásárló, hiszen a GMO-s gyártók igyekeznek meggyőzni minket arról, hogy  teljesen ártalmatlanok, semmilyen negatív hatással nincsenek ránk.

Az Egyesült Államokban a kukoricát, a szójababot és a gyapotmagot a legtöbb esetben már úgy módosítják genetikailag, hogy ellenálljon a betegségeknek. Ezt pedig úgy érik el, hogy a növény már eleve tartalmazza azokat a peszticideket (növényvédő szereket), melyek képesek megakadályozni az adott növényre leginkább veszélyes kórokozók és baktériumok támadását. Ezek a növények tehát egyáltalán nem természetesek, az ember kreálja őket egy laboratóriumban, a természet törvényeit kijátszva.

Mennyire káros a GMO az állatok szervezetére?

10 évvel ezelőtt  végeztek patkányokon először olyan kísérletet, melynek során génmódosított kukoricával táplálták őket 90 napig. Az eredmény lesújtó volt. Szinte az összes egyedben jelentős vese-és májkárosodás lépett fel, valamint a szívre és a lépre is negatív hatással volt a génmódosított kukorica.  2012-ben aztán újabb adatok láttak napvilágot.  Ekkor már nem csak 90 napig vizsgálták a patkányokat, hanem születéstől életük végéig génmódosított kukoricát kapta. A vizsgált hím patkányok fele, a nőstények 70%-a elpusztult idő előtt valamint emlőtumorokat és súlyos vese- és májkárosodást találtak a szervezetükben.

A génmódosított élelmiszereken végzett kísérletek többsége nagyjából egyforma eredménnyel zárul. Toxikus hatás a májban, hasnyálmirigyben, vesében és a szaporító szervekben. Hosszú távon megváltoznak a szervezet hematológiai, biokémiai és immunológiai paraméterei.

Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok lakosságát  nem lennének képesek ellátni élelmiszerrel génmódosítás nélkül. Itt ugyanis olyan mértékű a túlfogyasztás és olyan mennyiségű alap élelmiszerre van szükség, hogy valóságos gyárak ontják magukból a zöldséget, gyümölcsöt, húst.

Szerencsére nálunk még fellelhetők a polcokon GMO mentes élelmiszerek és kutya-, macskaeledelek. Rajtad múlik, milyet választasz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: healthypets.mercola.com