Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont 2021-ben pusztító erdőtüzek gyakoriságáról és jellegéről szóló éves jelentését a hét elején hozták nyilvánosságra. A leégett 5500 négyzetkilométer közül nagyjából százezer hektár a fokozottan védett Natura 2000 védettség program alá eső területekhez tartozott.

A 2021-es adatok 2017 után a második legrosszabb az EU területén leégett területek tekintetében. Ilyen típusú feljegyzéseket és felméréseket 2006 óta készít az Európai Unió. A 2017-es adat így is jóval rosszabb az erdőtüzek tekintetében. Akkor több mint kétszer ennyi terület égett le, mint tavaly.  Azóta pedig összesen (az elmúlt öt évben) mintegy 35 340 négyzetkilométeres területet égettek fel az erdő-, illetve bozóttüzek. A teljes leégett terület mintegy 35 százaléka, azaz több mint 11 600 négyzetkilométer a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozott.

Egyre gyakoribbak a nyári tűzesetek

2021-ben az EU  27 tagállama közül 22-ben jelentettek természetes területen előforduló tűzesetet. A leggyakoribbak a nyári szárazsághoz és hőséghez köthetők. A legtöbb tűzesetet augusztusban jelentették Olaszországból, Portugáliából és Görögországból. Ezek jellemzően erdőtüzek és bozóttüzek voltak. Olaszországban a Natura 2000 védettséget élvező területek közel egynegyede leégett.

2020 óta a déli tagországokban leégett területek száma és nagysága megkétszereződött. A régiót tekintve pedig 1986 óta a 2021-es év volt a második legrosszabb a tüzeket illetően. Tavaly az országok 11 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Ez biztosító tűzöltő repülőgépeket, helikoptereket és személyi segítséget is az érintett országoknak erdőtüzek esetén.

2022-re még rosszabb adatokat jeleznek előre

Ez a jelentés az idei erdőtüzek gyakoriságára és terjedelmére nem tért ki. Azonban már most látni lehet az előzetes adatokból, hogy a 2022-es év még a tavalyinál is sok tekintetben már most sokkal rosszabb képet fest. Idén, az év első kilenc hónapjában 8600 négyzetkilométeres terület égett le Európában.

Magyarországgal kapcsolatban is érkeztek adatok. Tavaly összesen 1154 esetben jelentettek erdőtüzeket illetve bozóttüzeket. Az országban összesen 2413 hektár terület égett le. Mind a területek nagysága, mind a tűzesetek száma átlagosnak mondható a korábbi adatokhoz képest. Nálunk azonban nem a nyáron volt a tűzesetek csúcspontja. Február vége és április közepe között, majd júniusban és szeptemberben jelentették a legtöbb tűzesetet.

A tüzek 99 százalékát ember okozta

A tüzek többsége a legtöbb esetben valamilyen mezőgazdasági területen keletkezett, majd onnan terjedt át az erdős részre.  Átlagosan egy hektár terület égett le, azonban volt két olyan tűzeset is, melyekben több mint 50 hektár erdő elpusztult.  Hazánkban az erdőtüzek 99 százalékát az ember okozta. A legtöbb esetben nem szándékosságról, hanem gondatlanságról. Rosszul eloltott tábortüzek, tiltott mezőgazdasági égetések, tarlóégetések, eldobott cigarettacsikkek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Mintegy félmillió hektárnyi terület égett le idén Európában, melynek 61 százaléka erdős terület volt. Ezeknek a területeknek a regenerálódása pedig hosszú éveket vesz igénybe. Szomorú tény, hogy a tüzek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozta.

A tűzoltók gyakran eszköztelenek

A bizottsági jelentés kiemeli, hogy egyre jobban érezhető a klímaváltozás hatása. Az egyre gyakoribb erdőtüzekkel szemben pedig a hagyományos tűzoltási módszerek gyakran nem hatékonyak. A forró nyár és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt június végén elkezdődik a tűzidény. Ekkora idén már mintegy 130 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A tűzesetek már nem csak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is – állapítja meg a kutatóközpont elemzése.

2019 volt a legrosszabb év

Erdőtüzek szempontjából a 2019-es év bizonyult a leggyászosabbnak.  Annak ellenére, hogy az uniós országok fokozottan ellenőrizték a tűzvédelmi előírások betartását, tavaly mintegy 340 ezer hektár erdőterület égett le Európában.  A legtöbb erdőtűz Romániában pusztított, a sorban utána Portugália következik.  Majd Spanyolország és Olaszország. Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul. Tavaly a legnagyobb, kontrollálatlan erdőtűz az EU-n kívül, Ukrajnában, a csernobili atomreaktor közelében pusztított.

A Natura 2000 védett területein is nagy a kár

A félmillió hektárnyi leégett terület jócskán érintette az európai Natura 2000 hálózat területeit is. A védett szakaszokon 136 331 hektár égett le, mely meghaladta az elmúlt 9 év átlagát. 2020-ban az erdőtüzek több emberéletet követeltek, mint 2019-ben.  Spanyolországban hatan haltak meg erdőtüzek miatt, köztük négy tűzoltó. RescEU révén 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítették az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely megerősítette a tagállamok által tűzidényben igénybe vehető, segítségnyújtásra mozgósítható kapacitásokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A kaliforniai erdőtüzek óriási pusztítást végeznek évek óta.  2020-ban rekordterületen égett az erdő, 1,6 millió hektár növényzet pusztult el. Ez éppen kétszer akkora terület, mint a 2018-as brutális tűzvészben leégett erdők mérete. 2018-ban azonban mégis többen, 85-en vesztették életüket és 19 ezer épület égett le. Ehhez képest 2020-ban 8500 épület semmisült meg, a halálos áldozatok száma 31 volt.

Nemcsak maga a tűz veszélyes

A most napvilágot látott tanulmány szerint 2018-ban Chico városban az ólomkoncentráció az átlagos szint ötvenszeresére emelkedett a pusztító tűz idején. Ezen kívül még több mérgező fémet is találtak a füstben, amely egyértelműen bizonyítja, hogy milyen hosszú távú és közvetett veszélyt jelentenek az emberek számára az erdőtüzek.  2018-ban rengeteg épület és lakóingatlan pusztult el a tűzben. A mérgező anyagok ezeknek az épületszerkezeteknek az anyagaiból szabadultak fel.

További fémek is vannak a füstben

Nem csak ólmot találtak az elemzők. Cinket, kalciumot és vasat is magas szinten érzékeltek a levegőben.  A tűzvészek hosszú távú emberi egészségre ártalmas hatásához nem fér kétség. Azonban egyelőre ezt sem kiküszöbölni, sem elkerülni nem lehet. Az évek óta tartó aszály és szárazság a jövőben is hasonlóan nagy és valószínűleg még nagyobb tüzeket fog okozni a területen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet 

Jelenleg is az eddigi legsúlyosabb erdőtüzek tombolnak Kaliforniában, melyek egészen közelről érintik már a lakott területeket.  Az akadálytalanul terjedő tüzek elérték már Washington és Oregon államokat is. Több ezer embert telepítettek ki és több száz lakóingatlan vált a tüzek martalékává, melyek közel 10 000 négyzetkilométeren pusztítanak.

Szerdán reggel a San Francisco körzetében élők arra az apokaliptikus látványra ébredtek, hogy a teljes égbolt elszíneződött narancssárgára és hamu száll alá az égből.  A szakemberek szerint ez a „pokoli” látvány annak köszönhető, hogy a füstrészecskék a kék fényt nem, csak a sárga-narancs-piros fényt eresztik át.  A fény később sem változott, a városra egész nap sejtelmes narancssárga sötétség borult. A közterületeken égve maradtak a világítások, a nap egyszerűen nem kelt fel reggel a szokásos módon.

A közösségi médiát elárasztották a furcsa látványról készült képek és videók.

Driving across the Golden Gate Bridge at 9:20 IN THE MORNING. pic.twitter.com/nyiY0vWxf5

— Liz Kreutz (@ABCLiz) September 9, 2020

San Francisco 09.09.20 pic.twitter.com/QdqUtKiqOT

— Zneha (@mithrilmaker) September 9, 2020

Ez a fotó például délben készült:

It’s noon in San Francisco. pic.twitter.com/id1qZ7rfr3

— Jared Petty (@pettycommajared) September 9, 2020

A látvány tehát annak köszönhető, hogy a tüzekben keletkezett óriási füst, mely körbeveszi a várost elnyeli a kék fény nagy részét és csak a sárga, vörös és narancs fény kerül a felszínre. A füstön a nap fénye sem tud áthatolni, ezért maradt a városban egész nap sötétség.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Cover: Eric Risberg/AP