Az ausztrál Wally Conron 1989-ben tenyésztette az első labradoodle-t, uszkár és labrador keresztezésével. Célja nemes volt, hiszen konkrétan egy problémás eseten próbált segíteni. Egy látássérült hölgynek szeretett volna egy vakvezető kutyát tenyészteni, akinek a férje allergiás volt a kutyaszőrre, így egy „átlagos” labrador vakvezető kutya nem tudott egy fedél alatt élni velük. Tehát az első labradoodle nem egy designer kutya volt, hanem egy vakvezető segítőkutya. Conron az Ausztrál Vakvezető Kutyák Szövetségének tenyésztési menedzsereként 3 évig próbált uszkárokat kiképezni a fent említett hölgynek, de egyiket sem találta alkalmasnak végül a feladatra, így született meg a gondolat a fejében a labrador és az uszkár keresztezéséről.

Conron az ABC-nek (Australian Broadcasting Corporation) nyilatkozta, hogy fogalma sincs hogyan lett designer dog a labradoodle-ból, hiszen egyáltalán nem ez volt a motiváció és a cél, amikor létrehozta a fajtát. Véleménye szerint ma már a legtöbb labradoodle a gondatlan tenyésztésnek köszönhetően idegrendszeri problémákkal küzd és valamilyen örökletes betegségben szenved.

Óriási problémának tartja, hogy a labradoodle megjelenése után elkezdődött egy őrült kísérletezgetés a népszerű, már egyébként is túltenyésztett és gyenge genetikával rendelkező fajták keresztezésével. Így született a soopdle (spániel – uszkár), vagy a groodle (golden retriever – uszkár) .

A designer kutyák népszerűségét az is előidézte, hogy A-listás hollywoodi sztárok kezdték el vásárolni őket, mint például Jennifer Aniston, Graham Norton vagy Jeremy Clarkson.

A labradoodle külalakra valóban egy tüneményes teremtmény, de sok stabil genetikával és hosszú évtizedekre visszamenő gyökerekkel rendelkező fajta van, amely nagyon hasonló hozzá. Ilyen például a portugál vízikutya, melyet az Obama házaspár is választott magának First Dog-nak, a barbet, a lagotto romagno vagy az ír vízikutya. Nézzétek csak:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: abc.net.au

Fotó: Facebook, pexels