Az Egyesült Államokban szeptember utolsó hetén tartják a National Deaf Dog Awareness Week-et. Vagyis a siket kutyák tudatossági hetét. Ezen a héten az állatorvosok kiemelten foglalkoznak a halláskárosult kutyákkal. Rávilágítanak a hallásvesztés lehetséges okaira, a siketséggel való együttélés előnyeire és hátrányaira. Valamint széles körben edukálják a gazdikat például arról, hogyan lehet felismerni a hallásvesztést a kutyáknál.

A siket kutyák csodálatos társai lehetnek az embernek. Vizuális jelzésekkel képezhetők, sőt, egyesek még kutyasportokban is kiválóan teljesítenek. Az American Kennel Club becslései szerint az Egyesült Államokban a kutyák körülbelül 5-10 százaléka szenved egy-vagy kétoldali siketségben. Számos oka lehet egy kutya hallásvesztésének, nézzük a leggyakrabbakat.

Veleszületett hallásvesztés

Bizonyos színű és mintázatú kutyák esetében nagyobb az esély a veleszületett süketségre. A fehér, piebald és merle mintázatú bundájú kutyáknál például gyakrabban diagnosztizálnak hallásvesztést. Az ilyen mintázatú szőrzetért felelős gén befolyásolja a szemszínt és a bőr pigmentjét. Általában sötét alapon fehér foltok és kék szemek formájában jelentkezik. A belső fül pigmentálatlan bőre a kölykök életének első heteiben idegvégződési sorvadáshoz és későbbi siketséghez vezethetnek.  Ez a betegség öröklődik, visszafordíthatatlan,  3-6 hetes kor között alakul ki. A pigmentációból eredő siketség a leggyakrabban az ausztrál juhászkutyákat, dalmatákat, dán dogokat és a corgikat érinti.

Fülzsír felhalmozódás

A fülzsír felhalmozódása átmeneti halláskárosodást okozhat. Ez leggyakrabban a szőrös fülű kutyáknál található szűk hallójáratok miatt fordulhat elő. Fontos, hogy az ilyen kutyáknak rendszeresen ellenőriztessük a füleiket, és folyamatosan tartsuk tisztán.

Fülgyulladás

A krónikus fülfertőzések átmeneti vagy tartós hallásvesztést okozhat az egyik vagy mindkét fülben. A fertőzések kezelésére használt egyes gyógyszerek pedig károsíthatják a belső fület. Az érzékeny belső fül károsodása fizikai trauma következtében is bekövetkezhet. Bár nem gyakori, de a fejet vagy a fület ért ütés halláskárosodást okozhat kutyáknál.

Hangos zajok

A kutya élete során a hangos zajoknak való tartós kitettség szintén halláscsökkenéshez, úgynevezett presbycusishoz vezethet. A katonai, rendőrségi és vadászkutyákat érinti ez a leginkább. A hangos zajok károsítják a belső fül szőrsejtjeit, ami halláscsökkenést okozhat.

Idegen test a hallójáratban

A kutyák felfedezéseik közben a legelképesztőbb helyekre is képesek bemászni. Ilyenkor sajnos előfordulhat, hogy idegen test kerül a hallójáratukba. Ez pedig átmeneti halláskárosodást okozhat. Amint a tárgyat eltávolították, a kutya hallása visszatér a normális állapotba. Amennyiben a fül nem sérült.

Öregedés

Az öregedés okozta halláscsökkenés lassan, idővel jelentkezik, és visszafordíthatatlan. Az időskori hallásvesztés viszonylag gyakorinak mondható. Azonban a kutyák rendkívül jól alkalmazkodnak a lassú hallásvesztéshez és ügyesen kompenzálnak. Egy kis türelemmel és odafigyeléssel problémamentes életet tudnak élni.

Hogyan ismerjük fel a siket, vagy halláskárosult kutyát?

A kölyökkutyák siketségét először nehéz észrevenni. Érdemes a kölyköket pár hetesen tesztelni valamilyen figyelemfelkeltő hanggal. Ez lehet egy sípoló labda, vagy más, magas hangú zaj.  Felnőtt és idős kutyáknál az alábbi tünetek jelentkezésénél valószínűsíthető a hallásvesztés:

• Hívásra adott válasz hiánya.
• Nem reagál a hangos zajokra, például a csengőre vagy más állatokra,emberekre.
• Könnyen megijednek vagy nehezebben ébrednek fel.
• Hangosabban és többet ugat a megszokottnál.
• Gyakran megbillen vagy rázza a fejét.

Ha úgy gondoljuk, hogy kutyánk hallásával baj van, mindenképpen keressük fel az állatorvosunkat egy alapos vizsgálatra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: greatergood

Sokszor bebizonyosodott már, hogy kutyák fantasztikus nevelőszülőkké válnak, ha a természet lehetőséget ad nekik. Ez a tulajdonságuk csak egy a sok közül, amiért imádjuk őket. Hallottunk már kiskacsákat terelgető kutyákról, de árva őzgidát nevelgető német juhászkutyáról is. Egy ausztrál farmon pedig egy igazán különleges kötelék született, az árván maradt különleges kis bárányt egy hozzá hasonló dalmata karolta fel.

A kutya anyai ösztönei

A vadon élő kutya-rokonok a háziasított kutyákkal ellentétben együtt gondoskodnak az utódokról, anya és apa együtt nevelik őket. Sőt a falka minden tagja részt vesz az utódok gondozásában, szocializációjukban.  A háziasításnak köszönhetően azonban a kutyáknál ez kizárólag az anya feladata lett, ezért is nevezhető náluk az anyai ösztön erősebbnek, mint őseiknél. Sokszor az is megfigyelhető, hogy a mama kutya nem enged az alom közelébe más kutyát, még az apát sem. Ezért is érthető, hogy más fajták utódjaival szemben is képesek anyai ösztönöket előhívni, mint például Zoé a kis Dotty esetében.

Pöttyökkel született

A kis Dotty-t születése után nem fogadta el az anyja, így árván maradt. Dotty különlegesnek született, ritka fekete pöttyös mintázatát egy véletlen keresztezésnek köszönheti. Apja egy fajtatiszta fehér Dorper kos, anyja pedig Dorper és Van Rooy juh keveréke. A farmon még soha nem született hozzá hasonló mintázatú bárányka, ezért nagy volt a riadalom, amikor észrevették, hogy az anyja nem táplálja és gondozza. A tulajdonos, John Bolton arra lett figyelmes, hogy dalmata kutyája egyszer csak gondjaiba vette a kis bárányt és hamarosan elválaszthatatlanok lettek.  Zoé egy csapásra csodálatos pótanyuka lett, előjöttek anyai ösztönei, tisztogatta és kísérgette a kis bárányt. Egyforma mintázatuknak köszönhetően valóban különleges látványt nyújtanak, így hamar az internet és a helyi tévécsatorna sztárjaivá váltak.

Nézd meg ezt a szívet melengető videót róluk:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Youtube.com, theanimalrescuesite.com