Estefelé a kertünkben avar zörren, talán meg is pillanthatjuk a sün árnyékát, ahogy végigsuhan az udvaron. Portyázni indul.

Ez az időszak különösen fontos a sünök számára, hiszen a novemberi téli álom előtt alaposan „fel kell enniük magukat”, hogy átvészeljék a kora márciusig tartó időszakot. Segíthetünk nekik ebben a feladatban sün eledel kihelyezésével, de csak akkor, ha udvarunk biztonságos, kutyáink pedig sün-kompatibilisek. Ellenkező esetben inkább csak távolról figyeljük a védett rovarevő állatkát.

Amit azonban mindannyian megtehetünk a sünök biztonsága érdekében, az az avar megfelelő kezelése.

Az ősszel lehulló falevelekből keletkező avar a természet körforgásának része, fontos tápanyag a talajnak, emellett pedig megakadályozza annak kiszáradását. Az avarral borított talajban elélhetnek a giliszták, a különféle rovarok, amelyek táplálékul szolgálnak a süniknek. Illetve, a nagyobb kupacok szolgáltatják számukra a téli búvóhelyet.

A lakossági avarégetés hazánkban tilos! Ráadásul életveszélyes is a sünök számára. A kupacokban megbúvó süni ugyanis nem tud kimenekülni a lángok közül, hiszen félelmében összegömbölyödik és mozdulatlanná dermed. Ezért fontos, hogy az avart ne égessük el. Lehetőség szerint figyelmeztessük erre azokat, akik esetleg nem tudnak erről a szabályról.

Az avar sokak szerint hulladék, ezért nejlonzsákokba gyűjtve szállíttatják el. Holott így egy értékes, tápanyagokban gazdag és gyorsan átalakuló humusz-alapanyagtól fosztják meg magukat és a földet. Az avart gyűjtsük komposztként, akár kerti komposztálóba, akár csak egy raklapokból összeállított „ládába”. Látni fogjuk, milyen gyorsan esik össze és kezd átalakulni a kertünket, növényeinket tápláló humusszá.

Ha szeretnénk valami jót tenni a sünökkel, és van erre alkalmas zug a kertünkben, készíthetünk süntanyát is. Ez jóval egyszerűbb mint amilyennek elsőre hangzik! Nem kell mást tennünk, mint faágakból, nyesedékből és kisebb ágakból, gallyakból kupacot rakni a kertünk egy védett részében. A sünik hamar feltalálják magukat, és beköltöznek a kedvükre való hajlékba. Ezután nincs más dolgunk, mint hagyni a kupacot úgy, ahogy van.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/avaregetes-helyett-inkabb-keszitsunk-suntanyat; Kép: Photo by monicore: https://www.pexels.com/photo/brown-and-black-hedgehog-standing-on-brown-dry-leaved-134061/

The post Hulló levelek, avar kupacok – Vigyázzunk a sünökre! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Tüskéshátú sün barátom,
Merre jártál, mondd, a nyáron?
Itt az ősz, a lomb lehullt már,
Most látlak, hogy előbújtál.
Körmöd kopog, eliramlasz,
Vigyázz, itt a tél, te mamlasz!
De a sün nem jön zavarba,
Belebújik az avarba.” /Csukás István/

A sünök téli álmot alszanak. Ősszel, amikor hűvösebbre fordul az idő, levelekből, gallyakból vackot készítenek maguknak. Ide húzódnak vissza a hideg elől, és akár öt hónapon át várják összegömbölyödve az időjárás kedvezőbbre fordulását.

Természetes körülmények között a sünök ezen szokásával nincs is semmi baj. Csakhogy manapság a kertek, a közterületek nem kívánt kelléke az őszi avar. Szeretjük a leveleket, amíg szépen hullnak lefelé a fáról, a csodaszép őszi színekben káprázó példányokat a járdán, de nagy mennyiségben, amikor befedi a talajt és esetleg már bomlani is kezd, az avar látványa zavarja az esztétikai érzékünket.

Pedig az avar a természet része, a lebomló növényi anyagok a talaj fontos tápanyagai. Természetes humuszként táplálják a talajt, számos organizmusnak, rovarnak, gombának nyújtva táplálékot és élőhelyet. Avar nélkül a talaj szegényebb, a biodiverzitás szűkül. Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha hagyjuk, hogy az avar természetes módon takarja be a földet, védje a fák gyökereit és földben élő szervezeteket a hidegtől, a fagytól. Majd szépen, évek során alkotóelemeire hulljon szét és táplálja a talajt. Magyarul, a legjobb, amit tehetünk, ha ott hagyjuk, ahova hullott.

Ha erre valamiért nincs mód, akkor érdemes elgondolkozni a komposztálás lehetőségein. Amit viszont minden esetben kerüljünk, az az avar égetése. Egyrészt a fentebb említett holisztikus természetvédelmi szempontból, másrészt pedig azért, mert az összegyűlt avarkupacban esetleg sünök fészkelhettek be. Sokan azt hiszik, hogy az égő avarból kimenekülnek a sünök, de ez nem igaz! A sün, ha megijed – márpedig, ha rágyújtják a fészkét, pont ez történik – összegömbölyödik. Tehát nem menekül, hanem összegömbölyödve elpusztul.

Jobbat teszünk tehát mind a sünöknek, mind pedig a természetnek, ha kihagyjuk az avar égetését. Ha extra sünbarátok szeretnénk lenni, avarégetés helyett építsünk inkább süntanyát!

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Képek: pexels.com

The post Veszélyben a sünök az avarégetés miatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A hazánkban honos, védett keleti sün novembertől kora tavaszig téli álmot alszik, mivel ilyenkor az általa fogyasztott táplálék, a rovarok, lárvák, csigák egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Ahhoz, hogy egy sün átvészelje a téli ínséges időszakot, egész nyáron és ősszel „hízókúrát” tart, hogy zsírtartalékai felhalmozásával elérje a minimum 350-400 g-os testtömeget. Az a sün, akinek ez nem sikerül, valószínűleg nem éli túl a telet. Segíthetünk a sünöknek, ha ősszel eledelt teszünk ki nekik a kertben. Sokan tejet adnak nekik, de ez számukra nem egészséges, inni csakis vizet adj neki. Enni pedig inkább süneledelt, aprószemű cicaeledelt vagy lisztkukacot kínáljunk nekik.

Biztonságos búvóhelyet alakíthatunk ki a kertben a süniknek, ha úgynevezett „süngarázst” építünk, vagy ingatlanfejlesztésbe kezdünk és vásárolunk egy Süntanyát.

Ha gyenge, sérült vagy túlságosan sovány sünit találunk, ne próbáljuk otthon „megmenteni”! A sün vadállat, ráadásul természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a házban gondozni nem csak nem jó ötlet, hanem szabálysértés is. Ha segíteni szeretnénk, forduljunk a sünök mentésével foglalkozó alapítványokhoz, nemzeti parki szervezetekhez.

Az égetés egyébként az avartól való megszabadulásnak nem éppen környezetbarát megoldása, mivel az avarégetés során felszabaduló gázok és füst szennyezi a levegőt, ráadásul az avar lebomlásával a talajba jutó tápanyagok is elvesznek, ami pedig fontos lenne az egészséges talaj kialakulása szempontjából. A legjobb helye az avarnak a fák alatt van, ez a természetes körforgás: a levél táplálja a talajt, amely táplálja a fát.

Ha nincs lehetőséged a növények alatt hagyni az avart, akkor sem kell elégetni. Az avar egyrészt komposztálható, másrészt kiváló és természetes megoldás a fagyérzékeny növények gyökerének védelmére, de a gyökérzöldségek vermelésére is jó.

Ha azt látod, hogy az utcán, parkban összegyűjtik az avart, vagy a szomszédok égetni készülnek, figyelmeztesd őket, hogy vizsgálják át a kupacot, mielőtt felgyújtják!

Ha erdőben sétáltok, ne hagyd, hogy a kutyád az avarkupacokban „vadásszon”!

Utóirat: A sün amúgy a cuki kis pofija ellenére egy vérmes vadállat, aki nem átall a hegyes kis fogaival ráfogni az ujjadra majd összegömbölyödni, hogy sehogy se tudd kiszabadítani magad. Pár éve egy sérült süni rehabilitációjában vehettem részt, aki előszeretettel hajtotta végre ezt a mutatványt minden sebtisztítás során. 

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás és videó: mme.hu; képek: pexels.

The post Veszélyben a sünök az avarégetés miatt – hogyan segíts nekik? – VIDEÓ appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.