Állati jogok
Cikkeink a témában:
„Mennyi egy kutya életének az ára?” – avagy hogyan tárgyiasítja jogrendszerünk az ember legjobb barátját?
Minden kutyájára társként tekintő gazda számára tragikus, ha elveszíti szeretett kutyáját, kiváltképp, ha ez egy másik személy tévedéséből, hibájából, vagy akár szándékosan történik. Mostanában sajnos nagyon aktuális a téma. Jogosként feltüntetett vadászati túlkapások miatt lelőtt kutyák tragikus haláleseteiről egyre többet hallunk a médiában.
Kutyaharapás, kutyatámadás jogi következményeiről
Sajnos egyre több kutyatámadásról szóló hírrel szembesülhetünk a médiában, melynek oka sok esetben a felelőtlen, nem megfelelő állattartás. Jelen cikkben azonban nem ezen okokat kívánjuk boncolgatni, hanem arra keressük a választ, hogy milyen következményekkel járhat egy gazdának, ha a kutyája megharap, megtámad valakit.
Kutyával az erdőben
Először is egy tévhitet szeretnénk eloszlatni, illetve a médiában keringő fals információkat helyreigazítani. Aktuálisan olyan információk jelentek meg a médiában, hogy bekerülne a szabálysértési törvénybe az, hogy aki természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen a kutyáját póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.
Az állatkínzások bírósági gyakorlataiból
Legutóbbi jogi cikkünk az állatkínzás jogi szabályozásának tartalmával, értelmezésével foglalkozott. Következő sorozat-cikkünkben – a száraz jogi szabályozást hétköznapibbá, közérthetőbbé téve – a magyar bírósági gyakorlatból mutatunk be jogeseteket.
Az állatkínzás tényállása a hatályos Büntető Törvénykönyvben
Az állatkínzás tényállása bűncselekményi kategóriaként a korábban hatályos Büntető Törvénykönyvünkbe (1978. évi IV. törvény) 2004-ben került be (a 2004. évi X. törvénnyel). Az 1978-as Btk.-hoz képest, a jelenleg hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) az állatkínzás tényállásán tartalmilag nem sokat változtatott, lényegében csak szóhasználaton pontosított.
Miért kivételesen ritka a szabadságvesztés büntetés az állatkínzás jogkövetkezményeként?
Felmerülhet a kérdés – akár a médiában is hallható/látható esetek kapcsán -, hogy ha megtalálták az elkövetőt, és egyértelműen bizonyított az állatkínzás cselekménye, akkor miért marad el a Btk.-ban szereplő, akár több éves szabadságvesztés jogkövetkezménye, még a legkegyetlenebb eseteknél is?
Kérdésed van? Írj nekünk!