A kutya személyiségtípusok és ami mögöttük van – 2. rész
A tipológiától a személyiségvonások méréséig
Korábbi cikkünkből kiderült, hogy a személyiségtípusok meghatározása kezdetben a gyógyítás és az egészségmegőrzés miatt volt fontos. A huszadik században azonban fontossá vált, hogy az egyes személyiségjellemzőket, vonásokat mérni lehessen. Méghozzá azért, hogy a megfelelő feladatra a megfelelő embert tudják kiválasztani. A személyiségvonások mérése az amerikai hadsereg megbízására vált először kutatási témává. A hadsereg, mint nagy számú embertömeg, hatékony működéséhez lényeges, hogy a vezetők vezetői kvalitásokkal rendelkezzenek, a pontosságot igénylő feladatokat ellátók pedig precízek legyenek. Ezt hatékonyan úgy lehet biztosítani, ha le tudjuk mérni, hogy ki pontos, kitartó, fegyelmezett, innovatív, bátor vagy éppen agresszív. Így születtek meg az első személyiségtesztek. Így az egyéneket már nem csak kategóriába sorolni lehetett, hanem adott „profil” mentén a számukra megfelelő feladatra kiválasztani.
Gyakorlatilag, a hadsereg, mint nagy szervezet a mostani vállalatok, intézmények és egyéb sok embert foglalkoztató szervezetek előtt kövezte ki az utat. Hiszen ahhoz, hogy egy cég, egy iskola, egy kórház vagy bármilyen szervezet hatékonyan tudjon működni, ugyanúgy fontos, hogy a megfelelő pozícióban a megfelelő személyiségvonásokkal rendelkező ember dolgozzon. Illetve, egy ember is akkor tud kiteljesedni a munkájában, ha olyan munkakört végez, amely illik a személyiségéhez.
Milyen vonások határozzák meg a személyiséget? A Big Five modell
Az, hogy milyen vonások alkotják a személyiséget, és mik tekinthetők fontos és meghatározó tényezőnek, szinte az egész XX. századi személyiségmérés meghatározó kutatási területe. Számtalan kutató dolgozott ki erre vonatkozó elméletet, amelyek közül az úgynevezett Big Five modell vált széleskörben elfogadottá és alkalmazottá a gyakorlatban. A Big Five öt személyiségfaktort különít el. Minden faktor egy tulajdonságcsoportot fed le, amelyek között negatív és pozitív végletek, illetve köztes tulajdonságok is találhatók. Egy példán keresztül könnyebb megérteni, hogy mit is takar egy faktor. A Big Five öt faktort különít el (általánosságban; az egyes kultúrák között lehet eltérés), melyek az extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és kultúra/nyitottság az új tapasztalatokra. A barátságosság faktor alá tartozó tulajdonságok például a kedvesség, az udvariasság, a meleg természet és maga a barátságosság is. Aki magas barátságosság pontszámot ér el a teszten, az jellemzően kedves, udvarias, közvetlen ember, akivel kellemes időt tölteni. A másik véglet ennek ellentéte, a hideg, nyers, távolságtartó személy.
A két véglet ritka, a legtöbben valahol középtájon helyezkedünk el, és a személyiség más vonásai, illetve a kultúránk is befolyásolja, hogy hogyan ítélnek meg minket mások. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott személy milyen környezetbe kerül. Vannak olyan helyzetek, amelyekben könnyebb kibontakoztatni bizonyos tulajdonságokat, míg más esetben nem. Egy szigorú szülő vagy merev iskolai légkör például nem kedvez a nyitottság dimenzió kibontakozásának. Ha fegyelmet, folyamatos megfelelést várnak el tőlünk, esetleg büntetést kapunk a hibákért, akkor csökken a felfedezési kedvünk. Ellenben, ha bátorító a közeg, esetleg rendszeresen új tapasztalásokra, feladatmegoldási módszerekre inspirálnak minket, akkor bátran, nyitottan kísérletezünk.
A személyiség nem minden!
A személyiségvonások tehát önmagukban nem határozzák meg azt, hogy kiből mi lesz vagy mit lehet kihozni. Kell ehhez a megfelelő vagy éppen averzív környezet is. Hogy extrém példával éljünk: a legnyitottabb, legérdeklődőbb gyerekből sem lesz felfedező, ha egy pincébe zárva nő fel. Ugyanakkor, egy félénk, kevésbé nyitott gyerek is válhat érdeklődő, sokat utazó felnőtté, ha a családja, a kultúrája ezt támogatja. De. Ha egy cég ügyfélkapcsolati munkatársat keres, akkor magas barátságosság értékkel bíró jelöltet fog választani.