Önsétáltató kutya = felelőtlen gazda
„Az én kutyám önsétáltató!” „A kutyám egy önálló, szabad szellemű személyiség, maga megy sétálni.” „Sokszor elmegy, de mindig visszajön” – ennél felelőtlenebb mondatok el sem hangozhatnának egy „gazda” szájából…
Önsétáltató kutya márpedig nincs, csak felelőtlen gazda!
Nincs mit szépíteni ezen, aki kiengedi kutyáját vagy belenyugszik abba, hogy kutyája időnként elmegy sétálni egyedül, ezzel kitéve őt a legnagyobb veszélyeknek: hagyja, hogy az autók között futkosson, busz, villamos között bóklásszon, esetleg rossz szándékú ember kezei közé kerüljön, nemcsak lusta és következetlen gazda, hanem felelőtlen is.
Az ilyen emberek sajnos bele sem gondolnak abba, hogy az állatvédők kapacitását nagyon sok alkalommal az ilyen kutyák befogása, megmentése foglalja le, és hogy akár ember – és állatéletet egyaránt megkövetelő tragédiába is torkollhat az önsétáltatás.
Sok önsétáltató kutya a gyepmesteri telepeken végezte már, hiszen az ilyen gazdák többsége nem gondoskodik bilétáról és mikrochipről sem. A legrosszabb esetben pedig az autók között rohangálva elüthetik, ami nemcsak a kutyának szörnyű halál, hanem a vétlen autósnak is hatalmas lelki teher.
És most nézzük az „önsétáltatást” a jog oldaláról is!
Ha valakinek nem elég a felelőtlenség lelki, sokszor életet követelő következmény oldala, akkor nézzük milyen jogi következménye lehet ennek a gazdai butaságnak és felelőtlenségnek.
Az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
Az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a jogszabály előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság ún. objektív szankció, ami azt jelenti, hogy kiszabásához nem szükséges felróhatóság, pusztán az állatvédelmi jogszabályokban előírtak megsértésének vagy elmulasztásának megállapítása elegendő.
A 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról is rögzíti, hogy közterületen (kivéve az ebek futtatására kijelölt területet) ebet csak pórázon lehet vezetni.
A Szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) pedig rögzíti, hogy aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen (a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével ) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja szabálysértést követ el, így szabálysértési bírság szabható ki vele szemben.
Itt jegyezzük meg, hogy ha például az adott településen már jól ismert, „önsétáltató” kutyát hagy valaki kóborolni, ott azért már alappal feltételezhető a szándékosság, főként amennyiben erre fel is hívják az állattartó figyelmét. Ez egyértelműen egy súlyosbító tényező lehet, illetve annak kellene lennie.
De nem csak a törvényi szintű jogszabályok vonatkozhatnak az állattartói felelőtlenségre
A KRESZ szerint állatot út közelében olyan módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki! Ez egyébként tartalmilag megfelel az állatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezésének, mely szerint meg kell akadályozni az állat szökését, kóborlását. Ha az útra jutott állat a közlekedők biztonságát veszélyezteti, úgy a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet vonatkozó szakaszának megsértése miatt állatvédelmi bírság is kiszabható.
De menjünk tovább, milyen következményekkel jár, ha egy kutya közúti jelenléte balesetet okoz? Sajnos, már nem egy ilyen eset történt, sőt a gépjárműben tartózkodó személy halálával végződő tragédia is történt már. Ez már bizony büntetőjogi kategória a gazdára nézve! Amennyiben az állat embernek sérülést vagy halált okoz, büntetőeljárásban kell vizsgálni a felelősség kérdését, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset. Ekkor a büntetőjogi felelősség mellett a gazda kártérítési felelőssége is fennáll.
dr. Sziládi-Kovács Hajnalka
(Kutyabarát.hu)
Forrás: Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1995. évi XXVIII. törvény; 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Fotók: pexels.com
