Vízilovak a levegőben? Egy brit kutatás meglepő felfedezése

A kutatás során a tudósok speciális mozgásérzékelőkkel és nagy sebességű kamerákkal figyelték meg a vízilovak mozgását. Ezekkel az eszközökkel képesek voltak rögzíteni a vízilovak minden mozdulatát, beleértve azokat a pillanatokat is, amikor a hatalmas állatok látszólag „lebegtek” a víz fölött. A kísérletek helyszíne a Serengeti Nemzeti Park volt, ahol a kutatók hónapokon keresztül figyelték meg az állatokat természetes élőhelyükön.

A repülési mechanizmus

A kutatók szerint a vízilovak repülése nem hasonlítható össze a madarak vagy repülő rovarok szárnycsapásaival. Ehelyett a vízilovak hatalmas izomerejük és testük rugalmassága révén képesek olyan lendületet venni, amely ideiglenesen a levegőbe emeli őket. A jelenség leginkább a vízből való kiugráshoz hasonlítható, amely során a vízilovak rövid ideig tartózkodnak a levegőben, mielőtt visszacsapódnának a vízbe. Megfigyelték, hogy a vízilovak különösen a párzási időszakban mutatnak fokozott aktivitást, és ilyenkor gyakrabban is emelkednek a levegőbe.

Miért fontos ez a felfedezés?

Ez az újonnan felfedezett képesség segíthet jobban megérteni a vízilovak fiziológiáját és evolúcióját. A kutatók szerint a repülési képesség valószínűleg egy olyan adaptáció, amely segíti a vízilovakat a ragadozók elől való menekülésben, illetve a társas érintkezésekben. A vízilovak gyakran kerülnek konfliktusba krokodilokkal és más vízi ragadozókkal, és ez a képesség lehetőséget adhat nekik, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt.

A felfedezés azonban más szempontból is érdekes,  új perspektívát nyújt az állatok ökológiai szerepének megértésében. A kutatók azt is vizsgálják, hogy milyen hatással van ez a képesség a vízilovak környezetére, különös tekintettel a vízi növényzetre és az ökoszisztémára. Az állatok által okozott vízmozgások és ugrások befolyásolhatják a vízi növények elterjedését és a vízminőséget is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian