Április 1-jén kezdődik rókavakcinázás, ebzárlat lép életbe

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint az ország déli és keleti vármegyéiben lesz ebzárlat és legeltetési tilalom a rókák immunizálása miatt. Az érintett területekre a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről szórják ki. Ez nem érinti a lakott és beépített övezeteket.

Hol lesz pontosan ebzárlat?

Az egyes területekre vonatkozó konkrét vakcinázási időpontokról és az ebzárlat, illetve a legeltetési tilalom kihirdetéséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal gondoskodik. Emellett a település önkormányzata is tájékoztatja a lakosságot. Az érintett területeken kirándulókat plakátok fogják figyelmeztetni. A tájékoztató jellegű térképek, valamint az érintett területek listája ITT érhető el. A hivatal azt is ellenőrzi, hogy mennyire volt hatásos a vakcinázás. Tapasztalatok szerint az előző években a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalit.

Fő terjesztője a vörös róka

A veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka. Magyarországon mintegy 59 ezer példány él belőlük. A veszettség azonban nemcsak a vadállatokra, hanem a kedvtelésből tartott állatokra és az emberre is veszélyes. A kutyák veszettség elleni oltása minden évben kötelező, ezt törvény szabályozza a gazdiknak. A cicák veszettség elleni oltása ugyan nem kötelező, de kijárós macskáknak mindenképpen ajánlott.

Hol fordul elő még veszettség?

A betegség a szomszédos Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022 szeptembere óta Magyarországon is öt igazolt eset volt, négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik eset Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegség behurcolása feltehetően a vadállomány Ukrajna felőli mozgásával következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken sajnos a szokásosnál nagyobb a járványveszély. A háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok ugyanis nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Milyen tünetei vannak a veszettségnek?

Amennyiben veszettségre utaló jeleket látunk egy vadállaton vagy egy háziállaton, jogszabályi kötelezettségünk jelezni a hatóságoknak az esetet. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed. Lappangási ideje 7-14 nap is lehet. A veszettség tünete a köztudatban elsősorban a habzó száj, pedig ennél sokkal több jele is lehet:

• félénk állatok barátságossá válnak, az agresszívek pedig visszahúzódnak
• olyan dolgokat esznek, melyek nem alkalmasak fogyasztásra
• rángatózás, kapkodás
• lógó állkapocs
• végtagbénulás
• légzési nehézség, nyáladzás

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Nébih, MTI