Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye

Egy kormányközi friss jelentésből szemlézett a BBC hírportál, melyet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) készített. Ez a szervezet a természetvédelemben olyan, mint a klímakutatásban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A jelentés szerint a kihalás motorja a fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat.

Lehet másként?

Az IPBES jelentését összesen 139 ország hagyta jóvá Bonnban. Központi témája pedig arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet fenntarthatóbb módon fát kitermelni, halászni és vadászni. Mindezt úgy, hogy a biológiai sokféleség is megmaradjon és az élelmiszerbiztonság se kerüljön veszélybe. Jelenleg a világon több milliárd ember hagyatkozik nagyjából 50 ezer vadon élő állat-, növény és gombafajra különböző célokból. Elsősorban élelmezési, de gyógyászati és például üzemanyag-ellátási forrásként használják őket. A jelentésben rámutatnak arra a mértéktelen kizsákmányolásra, amely mindezzel jár.

Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére.Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal – írta a jelentés.

Kényszerpálya

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat. Ők sokszor kerülnek kényszerpályára. A megélhetésükhöz nincs más lehetőség, minthogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat elsősorban élelmezési célokra.

 „Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBC, MTI