Egyre több a virágzó növény az Antarktiszon

A két őshonos virágos növény elterjedése a tudósok szerint egyértelműen a törékeny sarki ökoszisztéma gyorsuló változását bizonyítja.  A Signy-szigeten dolgozó kutatók szerint a növények 2009 óta nagyobb mértékben terjednek, mint az előző 50 évben együttvéve. Ez pedig egybeesik a hőmérséklet gyors növekedésével és a medvefókák egyedszámának csökkenésével.

Tízszeres a növekedés

Az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis) populációit 1960 óta tanulmányozzák a szigeten élő tudósok. A kutatás megállapította, hogy a sédbúza 2009 és 2018 között ötször gyorsabban terjedt, mint 1960 és 2009 között. A szegfű esetében a növekedés csaknem tízszeres volt ebben az időszakban. Az elmúlt évtizedben a nyári felmelegedés  0,02 Celsius fokról 0,27-ra nőtt, annak ellenére, hogy 2012-ben erős lehűlést regisztráltak. Bár a tudósok számítottak arra, hogy ezeknek a növényeknek a terjedése felgyorsul, de ez az ütem még őket is meglepte.

Két fő okot találtak a jelenségre

A tanulmány szerint a változás elsődleges mozgatórugója az egyre melegebb nyári levegő. Másodlagos ok, hogy kevesebb medvefóka van a szigeten. Az ő szerepük az lenne, hogy letapossák a növényeket.  Pontosan nem tudják, hogy miért csökken a fókák száma, de valószínűleg a táplálék hiánya és a tengeri viszonyok változása áll a háttérben. A felmelegedési tendenciák várhatóan folytatódnak, és az elkövetkező évtizedekben egyre több jégmentes terület jön majd létre az Antarktiszon. A tudósok úgy vélik, hogy a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra. A  jövőbeli felmelegedés tehát jelentős változásokat fog kiváltani a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban.

Zöldülő Antarktisz

Az Antartkisz zöldülése egy összetett folyamatot indít el, mely a szárazföldi ökoszisztéma minden összetevőjére hatással lesz. Az őshonos növények alkalmazkodtak a nagyon rövid tenyészidőszakhoz, és képesek fotoszintetizálni havas körülmények között, akár 0 fok alatt is. Ennek ellenére nem fognak tudni versenyezni más, nem őshonos növényekkel. A felmelegedés nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amelyek túlszárnyalhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan károkhoz vezethetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian