Ismeretlen helyen a kutyák is rosszabbul alszanak

Az ELTE kutatói arra keresték a választ, hogyan viselkedik egy kutya, aki ismeretlen helyen alszik. Miként reagál az új helyzetre, és mennyiben hasonlít agyi működése az emberéhez. A műszeres EEG-alapú vizsgálat teljesen fájdalommentes volt a kutyáknak. A kutatók arra jutottak, hogy az új környezetben a kutyák, az emberekhez hasonlóan, felületesebben alszanak.

Jobb és bal agyfélteke

Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy egyes tengeri emlősök és madarak úgy alszanak, hogy csak az agyuk egyik fele pihen. A másik éberen és folyamatosan figyeli a környezetet. Embereknél is megfigyelték ezt a folyamatot az úgynevezett elsőéjszaka-hatás során.

“Amikor egy új, szokatlan környezetben töltjük az éjszakát, akkor az alvás nem egy biztonságos magatartás, mégis valahogyan el kell aludnunk. Ilyenkor jobban figyeljük a környezetünket, és több idő telik el az ágyba való lefekvés és az elalvás között, ami arra utal, hogy nem érezzük magunkat eléggé biztonságban, nem tudunk ellazulni. Ha ez az idő elég hosszú, akkor feltételezzük, hogy rosszabb az alvásminőség is. Embereknél azt figyelték meg, hogy az elalvás idejének hossza és a gyengébb alvásminőség összefügg a bal és a jobb agyfélteke eltérő aktivitásával.  Ez a jelenség az első, idegen helyen töltött éjszaka során megjelenik, a második alváskor pedig már nincs jelen.” Simor Péter, kutató.

Komfortos vizsgálat az MTA alváslaborjában

A kutyákat délutáni szundira hívták be az MTA kutya alváslaborjába gazdáikkal együtt. Az alvás méréséhez bőrre ragasztható EEG (elektroenkefalográfia) elektródákat használtak. Állatkísérleteknél általában a beültetett elektródás vizsgálati módszert szokták alkalmazni, de az ELTE kutatói által használt módszer sokkal humánusabb és valósabb eredményt is produkál. A kutyát nem akadályozza az ellazulásban az elektróda, nem okoz neki kellemetlen érzést.

A mérési eredmények alapján egyértelművé vált, hogy ismeretlen helyen, első alvási alkalom során a kutyáknál is megjelent az aszimmetria: a kutyák bal agyfélteke mélyebben aludt, mint a jobb. A második alkalommal már nem volt megfigyelhető ez a jelenség, ez pedig az embereknél és ugyanígy van. A jelenség azonban a kutyáknál nem függött össze az elalvás idejének hosszával, sem azzal, hogy mennyi időt aludtak a laborban.

Az ELTE kutatását Reicher Vivien, Kis Anna, Simor Péter, Bódizs Róbert és Gácsi Márta végezte. Interhemispheric asymmetry during NREM sleep in the dog című publikációjuk a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ELTE Etológia