Hajók miatt súlyos korallfertőzés pusztít a Karib-tengeren

A halálos korallfertőzés már 2014-ben óriási problémát okozott Florida partjainál, akkor a szakemberek évekig küzdöttek a korallzátonyok megmentéséért. A betegség most átterjedt a Karib-térségre és ott is elkezdte a pusztítást.  A legújabb kutatások szerint a fertőzést elsősorban a hajókból érkező ballasztvíz okozza.

A leghalálosabb korallbetegség

A „stony coral tissue loss disease” (SCTLD) névre hallgató fertőzés szakemberek szerint az egyik leghalálosabb fertőzés.  Gyorsan terjed és nagyon hamar végez a korallokkal, magas a halálozási arány a fertőzést követően. További probléma, hogy több mint harminc korallfaj kifejezetten fogékony a betegségre.  Az SCTLD 2014-es azonosítása óta nemcsak a Karib-tengeren, hanem a Bahamákon, Jamaika partjainál és a Mexikói-öbölben is elterjedt már.  A Bahamákon 2019-óta van jelen, nagyjából 75 km hosszú korallzátonyon terjedt el e.

Más fajokra is veszélyes

A korallfertőzés más fajokra is veszélyes lehet, a tüskés homárok például kifejezetten veszélyeztetettek. A Bahamákon a tüskés homár az ország fő halászati exportja, évente 90 millió dollárt hoz az országnak és mintegy 9000 embert foglalkoztat az iparág. A korallok betegsége tehát egy egész kereskedelmi szektorra van óriási hatással, így a szakértők mindent megtesznek, hogy megállítsák a betegség terjedését és kezeljék a már beteg példányokat.

A hajók ballasztvize lehet a felelős

Egy viszonylag új kutatás alátámasztotta azt a feltételezést, hogy a hajók ballasztvize okozza a problémát, pontosabban egy abban található baktérium.  A ballasztvizet a hajók stabilizálására használják, a tengerből/óceánból nyerik, valamint oda is eresztik vissza.  A ballaszttartály telítése és ürítése felelős lehet az invazív fajok megjelenéséért és a mérgező anyagok terjedéséért. A tartály megtöltésével ugyanis a vízzel együtt különböző növény-és halfajok, valamint betegségek is a tartályba kerülnek, melyeket aztán egy egész más helyszínen ürítenek ki.

Felismerték a problémát

A hajók ballasztvize által okozott problémát már régen felismerték és egy szabályozás is életbe lépett, mely szerint 2024-ig minden hajónak tisztítórendszerrel kell ellátnia a ballaszttartályait. Ezen kívül pedig már 2017-ben megszületett egy ballasztvíz-gazdálkodási egyezmény, melyben rögzítették, hogy a hajók a parttól legalább 200 tengeri mérföldre és 200 méter mélyre ereszthetik ki ballasztvizüket dokkolás előtt.  A már megbetegedett korallokat antibiotikumos készítménnyel kezelik a búvárok, viszonylag jó hatásfokkal. Ez azonban csak tüneti kezelés, a megoldás fókuszát ebben az esetben is a megelőzésre kell helyezni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: EcoWatch