A rákosi vipera védelmében keresőkutya állt szolgálatba a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Nemrég új munkaerővel bővült a Kiskunsági Nemzeti Park csapata. Tomi, és gazdája, Mizsei Edvárd a nemzeti park első kutyás rákosi vipera-kereső egysége. Feladatuk nem más, mint felkutatni a területen élő rákosi viperákat, ezzel segítve a faj helyzetének felmérését és a rákosi vipera védelmét.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a viperafélék családjába tartozó parlagi vipera kizárólag Magyarországon honos alfaja. Rendkívül ritka, a Kárpát-medence faunájának hivatalosan is leginkább veszélyeztetett tagja, természetvédelmi értéke egymillió forint.
Milyen kígyók élnek hazánkban? Cikkünkből megismerheted őket!
A fajt 1892-ben „fedezte fel” Herman Ottó, a kor elismert természetkutatója. A Rákos-patak mentén talált keresztes viperát, melyről kiderült, hogy mégsem az. Nemzetközi levelezés és tudományos kutatás kellett hozzá, hogy kiderüljön, a példány a főleg Itáliában honos Vipera ursinii rokona.
Az izgalmas herpetológiai rejtély részleteibe most nem megyünk bele, de a lényeg az, hogy a rákosi vipera névválasztásának semmi köze a XX. században regnáló Rákosi Mátyáshoz, hacsak nem annyi, hogy hírhedt névrokona miatt egy időben igyekeztek a parlagi vipera vagy rákosréti vipera nevekre átkeresztelni.
A rákosi vipera helyzete
A rákosi vipera legfeljebb 40-50 cm-re nő meg, és bár vipera, nem éppen csúcsragadozó. Éppen ellenkezőleg, számos állat eledele. Ezért rejtőzködő életmódot folytat, és az ideje többségét a fűben megbújva tölti, rovarokra vadászva.
Így elég nehéz megfigyelni. Egy embernek körülbelül 10-12 óra keresésben telik, mire rábukkan egyetlen rákosi viperára. Könnyen elképzelhető, hogy milyen nehézségekbe ütközik az állomány felmérése a füves pusztákon. Remélhetőleg, Tomi, a német juhászkutya segítségével ez a folyamat hatékonyabbá válik majd.
„A kiképzés során Tomi megtanulta azonosítani különböző korú és nemű viperák és azok vedléseinek szagát. A jövőben feladatunk lesz a potenciálisan alkalmas élőhelyeken a rákosi vipera jelenlétének kimutatása, az előfordulások finomléptékű térképezése és az adatgyűjtés segítése a monitorozási tevékenységek során. Tomi már magabiztosan megtalál egy több ezer négyzetméteres élőhelyfoltban tesztelési célból elrejtett, levedlett viperabőr darabkát is és nem ad téves jelzést más fajra, például vízisiklóra vagy rézsiklóra sem” – számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán Mizsei Edvárd, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projekt és monitoring koordinátora, valamint kutyavezetője.
