Műanyagüveg-visszaváltó automata eteti a kóbor kutyákat Isztambulban
Isztambulban, ahogy Törökország nagyobb városaiban is, a kóbor kutyák helyzete enyhén szólva is súlyos. Nem egy-két kósza ebről van szó ugyanis. A már az utcán született, a kóbor életmódhoz szokott kutyák falkákba verődve járják az utcákat, élelmet keresve.
A török állam számos lépést tett már a kutyák számának kordában tartására, ezek között drasztikus intézkedések, mint a kutyák befogása és eutanáziája, illetve mérgezése is szerepelt már. Az elmúlt években azonban szerencsére a humánusabb módszerek kerültek előtérbe. Elsősorban a kutyák ivartalanítása és rehabilitációja lenne a megoldás. Ez utóbbira már jó példák vannak: például a Kadiköy városrészben üzemelő rehabilitációs központ, ahol egyszerre akár 400 kutya szocializációját és nevelését végzik.
Ez a szám persze eltörpül a közel 130 000-re becsült kóbor kutya populáció mellett, és nyilvánvaló, hogy a 15 milliós Isztambulban még messze van a kóbor kutyák problémájának megoldása. Mindenesetre biztató, hogy az állam békés, a kutyák életmódját és szükségleteit figyelembe vevő módszerek mellett tette le a voksát a drasztikus elimináció helyett.
Ennek a kezdeményezésnek az egyik példája azoknak az automatáknak a kihelyezése is, amelyek minden bedobott palack után kutyaeledelt adnak ki. Az úgynevezett „mamamatiks” automatákat (körülbelüli fordításban kisállat automaták), úgy alakították ki, hogy az utcákon élő kóbor kutyák könnyedén hozzájuthassanak az eledelhez. Az automaták alsó részében elhelyezett tálba hullik a száraz táp, amit az arra járó ebek kedvükre falatozhatnak.
A mamamatiks automaták célja kettős: ugyanis műanyag flakonokkal működnek, amelyeket aztán újrahasznosítanak. Így buzdítják a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre is, amellett, hogy a kóbor kutyák is jóllaknak. Isztambulban két legyet ütöttek egy csapásra.
