Saját KB bal
Saját KB jobb

Kutyák segítik az archeológusokat régészeti leletek feltárásában

A kutyák nagyon sok területen segítik az életünket, jellemzően olyan „munkákat” végeznek el, amire az ember nem képes. Robbanószert keresnek, kábítószert fedeznek fel, rákos sejtet szagolnak ki.

Most egy egészen új területen mutatkoznak be azok a kutyák, akik egy különleges kiképzést követően archeológusok munkáját segítik Horvátországban. Munkájukat a Journal of Archaeological Method and Theory tudományos folyóiratban mutatták be.

Három belga juhászkutya (Panda, Sattwe, Mali) és egy német juhászkutya, Arwen egészen elképesztő eredményességgel szagolnak ki régészeti leleteket. Eddig öt, időszámításunk előtti 8. századi sírhelyet fedeztek fel és már korábban feltárt sírokat is észleltek a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben. A feltárt sírok közül négyben találtak emberi maradványokat, melyeket az időszámításunk előtti 8. és 1. századra datálnak.

Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyi mentőszolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be olyan kutyákról, amelyeket “biológiai detektorokként” használnak a régészetben.

Kétféle módszerrel dolgoznak a „régész” kutyák, ezek a “vak keresés” és “kétszeres vak keresés”. A “vak keresésnél” a kutyák és a vezetőik nem tudják, hol a sír, csak felételezik a hozzávetőleges helyét. A “kétszeres vak keresésénél” senki sem tudja, hol kell keresni. A sírhely nem látható a föld felszínén, és nem lehet tudni, merre találhatók a nyomra vezető szagok. A kutyákat minden esetben megszokott sorrend nélkül, véletlenszerűen engedik a vizsgált területre.
Egészen elképesztő, hogy a különleges kiképzésben részt vett kutyák már akkor kiszagolják az emberi maradványokat, ha azok nagyon kis mennyiségben vannak jelen a feltárandó területen és akár 3000 évesek.  A régészet vezetője úgy véli, hogy a meszes talajnak köszönhetően maradtak meg a kutyák számára értelmezhető szagok, melyet követnek, de a holttest pontos helyét nem azonosítják be. Folyamatosan elemezni kell tehát a munkájukat és összevetni a különböző geológiai adottságokkal.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Fotó: Zlatko Bala/Department of Archaeology/University of Zadar

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok