A szomjas növények segélykiáltásai alapján tájékozódnak a molylepkék
A növények nem hallható segélykiáltásai újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, milyen szoros kapcsolat állatok és növények között. Egy új kutatás szerint az aszályos időszakban stresszhelyzetbe került növények kattogó ultrahang tartományba eső hangokat bocsátanak ki. Ezek a hangok hallhatóak bizonyos rovarok, például molylepkék számára. Az éles hallású nőstény molylepkék, úgy tűnik, ezeket a hangokat felhasználva választják ki, hogy mely növények nem elég egészségesek a petéik számára.
Rya Seltzer, a Tel-Avivi Egyetem entomológusa és csapata korábban már kimutatta, hogy a vízhiányos növények ezekkel a magas frekvenciájú hangokkal kommunikálnak. A kutatók most azt vizsgálták, hogy az egyiptomi gyapotmoly (Spodoptera littoralis) nőstényei hogyan reagálnak ezekre a hangokra. Egy kísérletben olyan területet hoztak létre, ahol a nőstény molylepkék egyik oldalán nem megfelelően öntözött paradicsomnövény hangjait játszották le hangszóróval, míg a másik oldal csendes volt. Az eredmények szerint a lepkék több tojást raktak a kattogó hangok közelébe. Ez arra utalt, hogy a hangok egyfajta vonzó jelként működnek, ha más érzékszervi információ nem áll rendelkezésre.
Amikor azonban a kutatók valódi növényeket helyeztek az arénába, az eredmények megváltoztak. Egy kísérletben egy hidratált növényt és egy száraz növényt tettek az aréna két oldalára, és a lepkék egyértelműen a csendes, egészséges növényt választották peterakásra. Egy másik kísérletben mindkét oldalra hidratált növényt helyeztek, de az egyik oldalhoz stresszes növény hangját játszották le. A lepkék ismét a csendes, egészséges növényeket preferálták.
Ez a viselkedés arra utal, hogy a nőstény molylepkék nemcsak felismerik a növények által kibocsátott hangokat, hanem ezeket az információkat összekapcsolják a növények fiziológiai állapotával.
Ez különösen lenyűgöző annak fényében, hogy a kísérletben részt vevő lepkék kizárólag laboratóriumi környezetben nőttek fel. A növényi hangokra adott válaszuk tehát valószínűleg genetikai eredetű.
A felfedezés a mezőgazdaságban is új lehetőségeket kínálhat. Fernando Montealegre-Zapata, a Lincoln Egyetem érzékelésbiológusa szerint a növényi stresszhangok visszajátszása akár a kártevők elleni védekezésben is felhasználható lehet. Ha a molylepkék elkerülik a „stresszesnek tűnő” növényeket, akkor talán a hangok segítségével elterelhetők lennének az egészséges növények közeléből.
Rya Seltzer szerint ez a kutatás csupán a kezdet. „Ez az eredmény rámutat arra, mennyi információ rejtőzik az emberi hallás küszöbén túl, és hogy az állatok és növények közötti akusztikus interakciók világa milyen lenyűgöző lehet.”