Iskolák, akik megértették és elismerik a segítő kutyák fontosságát

Kutyabarát 2018. május 31.

A kutyák nem élnek külsőségeknek, nem várnak el olyan elismerést, amelyek csak az emberi világban számít értékesnek. Számukra nem oszt – nem szoroz, hogy fotójuk szerepel-e újságban vagy épp egy iskolai évkönyvben. Az embereknek azonban nagyon is számít. Nem csak a segítő kutyák gazdáinak, nem csak az iskolának, de azoknak is, akiknek ezzel példát mutatnak mások. Megmutatják: így is lehet.

Miss Peanut (Mogyoró kisasszony) fotóját egy tanuló posztolta az egyik közösségi média felületen, és azonnal futótűzként kezdett terjedni a szeretetreméltó tanerő. A gyerekek odáig vannak érte, a tanárok fontosnak tartják jelenlétét, így teljesen természetes volt, hogy az évkönyvből sem maradhat ki.

Amint kikerült a nagyon is komolynak tűnő, négylábú kolleganő fotója, rengetegen hozakodtak elő hasonló, szimpatikus fotókkal.

Külföldön mára sok helyen bevett szokássá vált, hogy a segítő kutyák elkísérik az iskolába a diák gazdijaikat, ezzel is támogatva őket a mindennapok nehézségeivel. Külföldön azonban az is szokás, hogy a négylábú segítők munkáját elismerik. Ezért egyre több terápiás állat kerül be az iskolai évkönyvekbe, mint végzett diák vagy épp a munkatársak egyike.

Van olyan oktatási intézmény is, aki saját állatot tart azzal a felismeréssel, hogy az állatok jelenléte nagyban oldja a stresszt a diákokban – és mi más lehetne egy jó iskola célja, mint hogy diákjai boldogan, kiegyensúlyozottan fejlődjenek.

Valószínűleg az ebeknek teljesen mindegy, hogy bekerül-e a képük vagy sem az évkönyvbe, de azoknak az iskola vezetőknek, diákoknak és szülőknek egyáltalán nem mindegy, akikben meglehet a nyitottság hasonló hozzáállásra, de egyelőre még nem vágtak bele.