Bőrféreg – Tények, tévhitek, teendők, 2. rész
Korunk egyik legfenyegetőbb és legelterjedtebb parazitája, mégis számos tévhit kering róla. Segítünk tisztázni a leggyakrabban előforduló kérdéseket.
„Magyarországon még nincs is ilyen betegség. Ha nem utazott külföldre a kutyám, akkor nem lehet baja.”
Sajnos mindkét betegség már évek óta jelen van Magyarországon, azonban a köztudatban mindössze egy-két éve kezdett jobban terjedni a jelenlétük. Először a bőrférges esetek kerültek nyilvánosságra, azok is inkább az ország délebbi területeiről. Hivatalosan 2009-ben volt az első olyan eset, amikor szívférgességet diagnosztizáltak egy olyan kutyán, amelyik bizonyítottan nem hagyta el az országot élete során. Azóta a leírt esetek száma egyre nő az ország egész területén. Manapság pedig egyre gyakoribb a kettősen fertőzött esetek száma, amikor bőrféreggel és szívféreggel is fertőzött az állat. Nagyon fontos lenne minden kutyatartónak védekezni a betegség ellen, mert csak így lehet megakadályozni a robbanásszerű terjedést.
„Nagyon bonyolult kimutatni a betegséget, és drága a vizsgálat.”
A betegség diagnosztizálásához elsősorban vérvételre van szükség. A két alakot (lárva, felnőtt féreg) eltérő módszerekkel lehet kimutatni mindkét betegség esetén. A bőrférgességnél a lárvák a vérből mutathatóak ki, míg a felnőtteket tulajdonképpen csak a bőr alatti területen lévő jelenléttel lehet megállapítani, külön teszt erre nem létezik. A szívféreg lárvái szintén a vérből mutathatóak ki, a felnőtt férgek esetén pedig rendelkezésre állnak különféle gyorstesztek, amelyek bár nem tévedhetetlen módszerek, mégis elég jó megbízhatósággal tudják a betegséget jelezni. Gyanú esetén egy relatív költségesebb vizsgálat tudja megerősíteni az eredményt. Tény, hogy a kapott adatok értékelése nem mindig egyszerű feladat az állatorvos számára sem, főleg egy kettősen fertőzött esetnél, de nem lehetetlen. Az egyszerűbb kimutató módszerek (előszűrés) pár ezer forintos költséggel járnak.
„A „hagyományos” féreghajtó tabletta biztosan erre is jó.”
Teljesen más hatóanyagú készítményeket kell használni a megelőzésre, mint az „átlagos” belső élősködők esetében. Természetesen vannak olyan készítmények, amelyek komplex hatásúak, és tulajdonképpen majdnem minden létező belső élősködő ellen hatásos egyszerre. Vásárláskor nagyon fontos tájékozódni, hogy az adott készítmény pontosan mely élősködők ellen hat.
„A kutyámon nem jelentkezett semmiféle tünet, akkor nem lehet beteg.”
Sajnos mindkét betegség esetén nagyon gyakori a tünetmentes fertőzöttség, vagyis nem látható semmi szokatlan az állaton. Sőt elmondható, hogy a tünetek megjelenésekor már egy előrehaladottabb állapot áll fenn.
„Elég egyszer tablettát adni vagy spot on készítményt használni a megelőzés érdekében.”
Nem lehet elegendő alkalommal hangsúlyozni, hogy a szúnyogidőszakban (tavasztól őszig) folyamatosan védekezni kell a fertőződés ellen. A megelőzésre használatos szerek csak akkor hatékonyak, ha megfelelően alkalmazzuk és megismételjük őket. A felelős állattartáshoz hozzátartozik a védekezés is a különféle betegségek ellen.
„Hallottam, hogy a „vérféreg” is hasonlóan veszélyes a szívféreghez.”
A félreértés valószínűleg onnan adódik, hogy a szív- és bőrféreg lárvái a vérben vannak jelen, kimutatásuk is innen történik, illetve a betegségek vérszívók által terjednek. Ez azonban nem egy létező, külön féregfaj. A köztudat valószínűleg ezért kapcsolja össze a kifejezést ezzel a témakörrel, mert az említett férgeknek a fiatalkori fejlődési alakjai a vérrel keringenek, a felnőtt szívférgek pedig a vérerekben élősködnek, és vérplazmával táplálkoznak, tehát a véráram tulajdonképpen az életterük.
Ha többet szeretnél tudni a bőrférgességről vagy a szívféregről, azt itt megtalálod.
(kutyabarát.hu)
