Esztergályos Cecília kutyás festőművész is

A Jászai Mari-díjas  magyar színésznő, érdemes és kiváló művész a 21. századra ismerte fel, hogy színészi pályája mellett a kerámia- és a festőművészetben is született tehetség. Művei témája pedig mi más lehetne, mint az imádott társ: a kutya. 

Mennyire régre múlik vissza a kutyás élete?

Nem olyan régre. Soha nem volt kutyánk. Én nem a családtól tanultam, így születtem. Olyan ez, mint a festészet és a kerámia az életemben: soha nem tudtam, hogy én ezekben ügyes vagyok, és egyszer csak kijött belőlem: 2000-ben kezdtem kerámiázni, és 2006-ban festeni. Mindegyik festményemen szereplő kutyának ember neve van.

A hetvennégy éves művésznő korát meghazudtolva, a maga könnyedségével, humorával mesélt a múltról, a kedvencekről, és arról a fájdalomról, hogy már nem tarthat kutyát. Chili, Mefisztó és Dió – a három szerelem a művészetek mellett.

Mit nyújtanak az állatok az életében?

Olyan szeretetet kap vissza az ember, amilyet soha nem tud adni egy állatnak. Humort, boldogságot nyújtanak minden pillanatban. Nem hiába gyógyítanak az állatokkal: lovaglással, kutyasimogatással, kutyatartással. Kell ahhoz, hogy emberek maradhassunk.

Kik voltak a kedvencei?

Huszonnégy év alatt összesen három kutyám volt. 1989-ben vettem az elsőt, egy tüneményes papillon-t. Ő volt Chili. Sajnos ő szívbeteg volt, így is vettem, már kiskorában jelentkezett a gond, így egész élete során gyógyszerezni kellett. De én nagyon jó gazdája voltam: velem nem szenvedett soha egy pillanatig sem. Engem nem zavart, az volt a fontos, hogy ő jól érezze magát. Akkoriban, 1991-től forgattam a Família Kft-t, és ő jött velem mindenhova. Az öltözőmben ült, de mindegyik színházban ott ült a sminkasztalom szélén.

Dióval

Utána jött Mefisztó, ő egy yorkshire terrier volt. Viszonylag sokáig: tizenöt és fél évig lehetett velem. Mellette volt egy óriás uszkár, akit az öcsémtől „csórtam el”. Dió négy-öt évig élt itt velünk.

Gondolt rá, hogy utánuk is új kutyát vállaljon?

Hetvennégy éves elmúltam, mára nem megoldható a kutya tartása. Szerencsére nagyon sok helyen játszom, próbálom a darabokat. Az uram egyszer azt mondta, hogyha kiskutyát veszek, és magamra kötöm, nyugodtan vegyek. Van olyan hely, ahova összesen hat órát utazom oda-vissza egy fellépésért: ha kilencen-tízen utazunk a buszban, nem lehet elvárni, hogy mindenki tolerálja a kutya jelenlétét.

Ön kutya nélkül nőtt fel. Mit gondol, jó, ha a gyerek mellett már korán kutya van?

Ha a szülők maximálisan ellátják az ebet, akkor nagyon jó dolog, ha a családban van egy négylábú kedvenc. De a gyerek nem tudja levinni sétálni, nem ad neki rendesen enni, mert nincs megfelelő felelősségérzete. Gyereknek felesleges luxus kutyát venni. Én a húsvéti nyuszi- és cicaajándékozással sem értek egyet. Soha ne adjunk ajándékba kutyát, előbb inkább kérdezzük meg, boldog lenne-e vele a másik. Csak annak szabad kutyát tartania, aki nem tud élni nélküle. Egy szó: felelősség.

 

Csala Zsuzsára emlékezünk

Bálint Ágnes, akinek Frakkot is köszönhetjük

és minden, ami kultúra és művészet.

 

 

 

(kutyabarát.hu)