Az állatkínzás és a családon belüli erőszak szorosan összefügg

Szakemberek szerint az állatkínzás sokszor előszobája a családon belüli erőszaknak és ez fordítva is igaz – a családon belüli erőszak előzménye az állatkínzásra alkalmas személyiség kialakulásának. „Amerikában az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért börtönbüntetésüket töltők több mint kétharmada már állt büntetőeljárás alatt állatbántalmazás, állatkínzás miatt.” Ami zárt ajtók mögött történik, az maradjon is ott?

Az a jó gyerek, aki méltóan viselkedik az állatokkal. Az állatokkal való bánásmód etikáját a szülők felelőssége útravalóul adni gyerekeik számára. Mai világunkra az jellemzőbb inkább, hogy a gyengédség és az empátia a gyengeség jele, aki erős, az nem mutat ki érzelmeket. Szociálpszichológusok leírták, hogy pl. az erősen autoriter (érzelmileg elhanyagoló, szigorú, büntető) családi légkörben nő fel a legtöbb előítéletes vagy rasszista ember, és ez lefordítható a kiszolgáltatott vagy csúnya állatokhoz való viszonyuláshoz is. Az ilyen családi légkörben felnőtt emberek mindig a gyengébbet fogják bántani vagy utálni, mert kisgyermekkorban megtanulták, hogy az erősebbel (szülő) szemben nincs esélyük. Az a gyerek, aki agresszív családban nő fel, nem érez empátiát vagy szimpátiát. Így azt sem tudja kellően értékelni, hogy a bántalmazott állat érez-e fájdalmat vagy nem.

A michigani állami egyetemen 1983-ban végzett tanulmány kimutatta, hogy azokban a családokban, ahol fizikailag bántalmazzák a gyereket, 88 %-ban állatbántalmazás is történik, mint azokban a családokban, ahol más jellegű gyermekbántalmazás (szexuális jellegű, elhanyagolás, stb.) történik, az esetek 34%-ban történik állatkínzás is. Az állatbántalmazás is hasonló mintát követ, mint a gyermekbántalmazás; az érzelmi bántalmazás, a feltételhez kötött törődés (jó kutya-rossz kutya), stb. ugyanúgy jellemzően előfordul, akár a fizikai abúzus, de történhet azért is, hogy az áldozat, sértettségét, haragját levezethesse egy nála gyengébb lényen.

A családon belüli erőszak és az állatkínzás összefüggéseiről kérdeztük Dr. Fodor Kinga állatorvost, a Szent István Egyetem adjunktusát.

Aki állatot, az embert is bántalmaz? Ön szerint ez a téma tabunak számít társadalmi szinten?

„Kutatások, és vizsgálatok sora ma már egyértelműen kimutatta, hogy amennyiben egy közösségen, családon belül bántalmazzák az állatokat, ott nagy valószínűséggel a család gyengébb tagjai – pl. gyermekek, idősek, nők – is folyamatos lelki, vagy fizikai bántalmazásnak vannak kitéve. Bizonyítékok vannak már arra vonatkozóan is, hogy az erőszakos, életellenes bűncselekményeket elkövetők többsége gyermekkorában előszeretettel bántalmazta az állatokat.

Sajnos hazánkban a családon belüli erőszak – függetlenül attól, hogy elszenvedője ember vagy állat – még mindig tabutémának számít. A „nem teregetjük ki a szennyest”, „a pénz számolva, asszony verve jó” és az „egy igazi asszony bő szoknyája sok mindent eltakar” szemlélet miatt rengeteg bántalmazás nem kerül ki az otthon falai mögül, illetve az áldozatok nem mernek segítséget kérni, egyrészt mert szégyellik a velük történteket, másrészt mert – sajnos nem alaptalanul – félnek a bántalmazó bosszújától.”

Reméljük, az állatorvosnak hamarosan jogában áll majd eljárást kezdeményezni a hatóság felé hazánkban is, de addig is ideje megtanulnunk: a szomszéd kutya fájdalmas nyüszítése NEM magánügy!

(Kutyabarát.hu)

Kezdőfotó: osocio.org
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok