Kötelező vagy ajánlott? Melyik védőoltás mi ellen véd? – 1. rész
Ha kölyökkutya érkezik a családba, azonnal felmerül a védőoltás kérdés. Mely vakcinák kötelezőek, melyek ajánlottak? Vajon mindegyiket be kell adatni? Mikor? Milyen gyakran kell védőoltás? És tulajdonképpen mi ellen is védenek?
Ezek a kérdések nem csak kölyökkutyások számára érdekesek. Az elmúlt évtizedekben egyre több betegség ütötte fel a fejét, amely ellen folyamatos védekezés javasolt. Változik a kutyás életmód is, és az olyan oltások, amelyeket régen csak speciális helyeken kellett beadni, egyre inkább „kötelezővé” válnak. Fontos tudnunk, hogy milyen kötelezettségeink, illetve, milyen lehetőségeink vannak, hogy ennek mentén, állatorvosunkkal egyeztetve állíthassuk össze a kutyánknak és az életmódunknak megfelelő oltási tervet.
A kötelező körök
Ma, Magyarországon törvényi kötelezettség felnőtt kutyáknál a veszettség elleni védőoltás évente egyszeri beadatása. Ez, és a mikrochip azok a kötelezők, amelyeket minden kutyatartónak igazolnia kell tudni. A mikrochip kapcsán lényeges, hogy a kutyákat legkésőbb négy hónapos korukig kötelező mikrochippel ellátni. Ám, amikor egy kutya először gazdát cserél, már rendelkeznie kell mikrochippel. Tehát, ha 8 hetesen hozzuk el, akkor is. Ez nem az új gazdi feladata, hanem azé, akitől a kutya származik. A mikrochip regisztrációját is érdemes ellenőrizni. Nem csak a gazdi adatai, de az oltások is regisztrálva vannak, és lesznek a későbbiekben is, ezért így egyúttal meggyőződhetünk a kutyánk oltásainak meglétéről is.
Mikrochip nélkül a kutya nem kaphat kötelező védőoltásokat! Ez azért lényeges, mert ha talált vagy mentett kutya kerül hozzánk, akiben korábban nem volt mikrochip, akkor ő több, mint valószínű, hogy oltva sem volt. A megtaláló és örökbeadó szervezettel érdemes ilyenkor egyeztetni a kutyus oltási programját, és amíg az be nem fejeződik, addig ugyanúgy védeni őt és a többi kutyát a fertőző betegségektől, mintha oltások nélküli kölyökről lenne szó.
Az ajánlott oltási program
Kölykök esetében több védőoltás ajánlott, amelyek beadásának sorrendjére vonatkozóan a legtöbb állatorvos az ajánlott program szerint jár el:
-
7-8 hetes kor: parvovírusos bélgyulladás elleni oltás
-
9-10 hét: úgynevezett kombinált oltás (szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis, parvov.)
-
11-12 hét: kombinált oltás ismétlés
-
13-14 hét: kombinált oltás ismétlés
-
15-16 hét: veszettség elleni oltás
Ugyanakkor, ezek közül az oltások közül csak a kutya három hónapos koráig beadott első, és az első életévben beadott ismétlő veszettség elleni oltás kötelező. Azaz, az első évben két veszettség elleni vakcina és a mikrochip, majd ezt követően évente egy veszettség elleni vakcina a törvényi előírás.
Fontos tudnunk, hogy a védőoltás NEM az oltás beadásának pillanatától kezdve véd! Általában 2-3 hét is kellhet az immunitás kialakulásához. Ezért nagyon fontos, hogy a kölyökkutyákat (illetve az oltást még nem kapott felnőtt kutyákat) tartsuk távol a közösségtől. Járjunk el fokozott óvatossággal, és ügyeljünk a higiéniára.
Az alap oltási sor mellett választható még, és újabban egyre több közösségben elvárás, a kennel köhögés elleni oltás. Ez régebben csak olyan helyeken volt szükséges, ahol sok kutyát tartottak együtt, szoros közelségben. Manapság kutyaiskolákban, panziókban, napközis csoportokban is elvárhatják.
A későbbiekben
Az alap védőoltás sor után az állatorvos általában a kutya 9-11 hónapos korában ismétli meg a veszettség elleni oltást, majd rá körülbelül két hétre a kombinált oltást. Az első életév után ezek évente ismételhetők, de csak a veszettség elleni vakcina kötelező.
Milyen kórokozók ellen védenek az oltások, és azok milyen betegségeket okoznak?
Veszettség
A veszettség egy emberre és kutyára nézve is halálos kimenetelű betegség. A Rabies lyssa nevű vírus a veszett állat harapását követően a nyál útján terjed, és gyakorlatilag kezelhetetlen idegrendszeri tüneteket okoz, melyek halálhoz vezetnek. Mivel a veszettség számos vad- és háziállat fajt érint, ezért járványügyi és közegészségügyi szempontból is fontos a populáció immunizálása. Bár hazánkban – éppen az immunizálásnak köszönhetően – már nem nagyon találkozunk veszettséggel, a környező országokban még valós veszélyt jelent a fertőzés.
Parvovírus
A parvovírus, más néven kutya parvovírus (Canine Parvovirus vagy CPV), az 1970-es évek végén bukkant fel. A vírus, különösen kölyök vagy gyenge immunrendszerű kutyák esetében, gyakran halálos kimenetelű bélgyulladást okoz. A CPV rendkívül ellenálló, a környezetben sokáig elél, és nagyon fertőzőképes. Emiatt, sajnos, számos kutya, akár teljes alom pusztulását okozza. Elsősorban a parvovírus miatt fontos kiemelten figyelni a kiskutyák védelmére. Akár a cipőtalpunkon is bevihetjük a vírust, ezzel pedig komolyan veszélyeztetjük a kutyák életét. Bár az oltás nem kötelező, mivel a betegség jelen van hazánkban, és rendkívül könnyen terjed, ezért mindenképpen érdemes beadatni a védőoltást.
