Negyven éves minden idők egyik legnagyobb állatvédelmi megállapodása

Ezen a héten ünnepeljük a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó globális moratórium 40. évfordulóját. Az állatvédelmi moratórium óriási fordulatot hozott a cetfajok számára az egész világon.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) által 1982-ben elfogadott és 1986-ban bevezetett globális moratórium állatvédelmi számos szervezet hosszú, kitartó és küzdelmes munkájának volt köszönhető.

A bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezményt (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását mai napig az IWC felügyeli. A moratórium megtiltotta a tengeri emlősök kereskedelmi célú vadászatát, csupán egy kisszámú kvótát engedélyezett. Ezt a kvótát a tradicionálisan bálnavadászatból élő őslakosok és tudományos célú kutatások számára tartották fent. Az ICRW minden idők egyik legnagyobb természetvédelmi és állatvédelmi intézkedése volt.

Több százezer bálna menekült meg

Hatályba lépése óta több százezer bálna menekült meg a szigonylövéstől, és közvetve számos faj és populációcsoport kihalását is megakadályozta. A bálnák szaporodásának szempontjából létfontosságú, hogy időt nyertek a populációk helyreállítására. Kereskedelmi célú bálnavadászatot ma már csak Izland és Norvégia folytat, valamint Japán, aki kilépett a moratóriumból. A vadászat beszüntetése azonban nem oldotta meg teljesen a bálnák helyzetét. Az éghajlatváltozás, a vonóhálós halászat, a tengeri hulladékok, a hajóbalesetek és a szennyezések továbbra is súlyos veszélyt jelentenek. sürgős és példátlan veszélyeket jelentenek.

Így kezdődött – bálnavadászat a 19. században

Az 1840-es években a világ tengerein mintegy 900 hajó vadászott bálnákra, ebből 735 volt amerikai. A 19. században a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legjelentősebb iparága volt. A legeredményesebb évet 1853-ban zárták a hajósok, amikor összesen 8000 bálnát ejtettek el. Ebből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi bálnaolajat és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értékben. Ez ma közel 370 millió dollárnak felelne meg.

Számos terméket állítottak elő a bálnákból

A bálnákat alapvetően a bálnaolaj miatt vadászták, az állatokból kinyert zsírt nagy réz üstökben főzték meg, legtöbbször már a hajón. Az így kinyert olajat világításra használták, először csak otthon és a munkahelyeken, majd a közvilágításban. Az olajat kenőanyagként is bevált fegyverekbe, órákba, varrógépekbe. Az olajnál még értékesebbnek bizonyult a koponyában lévő cetvelő. Ez lett a gazdag emberek egyik státusszimbóluma, ugyanis szag és füst nélkül égett. Állítólag Benjamin Franklin is cetvelős gyertyát használt olvasáshoz

Az állatok szájában található szilát (sűrű, kefeszerűen álló szálak), mellyel a planktonokat és apróbb élőlényeket szűrik ki a vízből, a ruhaiparban hasznosították. Fűzők és szoknyák merevítése készült belőlük és az apróbb, állkapcson található bálnacsontokból.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: humanesociety, mult-kor.hu

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...