Kutyahősök – Rin Tin Tin, ragyogó csillag a mozivásznon
Rin Tin Tin
Rin Tin TinRin Tin Tin neve fogalom a filmgyártásban. A tragikus körülmények közül megmenekült német juhászkutya huszonhét játékfilmben szerepelt, ami a mai napig páratlan teljesítmény.
A XX. század első évtizedeiben a filmipar áttette a székhelyét Hollywoodba, és ezzel kezdetét vette az amerikai filmgyártás aranykora. Az emberi színészek mellett kutyák is kaptak szerepeket, olyannyira, hogy az 1920-as évek egyik legnagyobb sztárja egy német juhászkutya volt.
„Minden mozdulatának olyan kifejező ereje van, melynek köszönhetően napjaink legjobb színészei közé sorolhatjuk.” – írta Rin Tin Tinről a Chicago Daily News.
A némafilmekben a színészek mimikája és mozdulatai közvetítettek minden mondanivalót és érzelmet a publikum felé. A mai filmek látványtechnikája, a hangeffektusok és persze a kimondott szavak nem segítették a színészeket, pusztán az alakításuk erejére hagyatkozhattak.
Rin Tin Tin arca, kedves és okos tekintete sok rajongó szívét rabul ejtette. A mai celebekhez hasonlóan, nem csak a szakmai munkássága, de a magánélete is érdeklődésre tartott számot. Gazdája, Lee Duncan gyakran tartott nyilvános bemutatókat, ahol Rinty-vel trükköket mutattak be az érdeklődőknek.
A kezdetek
Az I. Világháborúban, a Saint-Mihiel-i csatát követően az amerikai csapatok előrenyomulhattak. 1918. szeptember 18-án Lee Duncan tizedest küldték előre, hogy találjon alkalmas leszállási területet az alakulata, a CXXXV. légi hadtest számára Flirey környékén. A falu és környéke romokban állt, mivel az előző napok harcai során számos bombatalálatot kapott. A romok között Duncan egy erősen sérült kennelt talált, amelyben mindössze egy anya kutya volt, és annak öt apró kölyke volt életben. A kölyköknek még a szeme sem nyílt ki, alig lehettek egy hetesek. Duncan nem hagyta cserben őket, hanem az egységnél helyezte őket biztonságba.
Elválasztás után az anya az egyik tiszthez, három kölyök pedig Duncan bajtársaihoz került. Duncan úgy érezte, hogy a kutyák szerencsét hoztak neki, ezért egy szuka és egy kan kölyköt magának tartott meg. A kölyköket Rin Tin Tinnek és Nanette-nek nevezte el.
Rintintin és Nénette volt a neve az apró kabaláknak, amelyeket az I. Világháborúban a francia gyerekek adtak az amerikai katonáknak.
Hollywood-i karrier
A háború után Duncan hazatért Los Angeles-be. Szeretett kirándulni, és a természetet járni, és kutyáit is mindig magával vitte a közeli Sierra-hegységbe. Egy alkalommal Eugene Pallette, az ismert színész társaságában járták az erdőt, aki látva Rin Tin Tin trükkjeit, biztatni kezdte Duncant, hogy próbálja ki a kutyával a filmezést. Duncan ezután igyekezett bejuttatni Rinty-t a forgatásokra, de pár kisebb megjelenésen kívül nem sok sikert arattak. Leginkább farkasok dublőreként használták Rinty-t. Az áttörés 1923-ban jött, a Where the North Begins című filmmel, amely akkora siker volt, hogy úgy emlegetik, mint a film, amely megmentette a Warner Bros.-t a csődtől.
A forgatás során Rin Tin Tin egyáltalán nem akart együttműködni a rendezővel, nem hallgatott az utasításaira, ezért végül Duncant is megkérték, hogy vegyen részt a munkálatokban, és irányítsa a kutyát a rendező utasításai szerint. Ezzel a módszerrel megalapozták a jelenleg is alkalmazott gyakorlatot, miszerint a filmekben szereplő állatokat kiképzőik, felvezetőik irányítják a forgatás során.
A filmet még továbbiak követték, és a siker egyszer sem maradt el. A producerek legmerészebb elképzeléseit is felülmúlta Rinty sikere, minden egyes film kasszasiker volt. Rin Tin Tin számos fizetett együttműködésben vett részt, több állateledelnek volt a reklámarca. A konkurens filmstúdiók pedig igyekeztek kinevelni maguknak egy kutyasztárt, hogy felvehessék a versenyt Rinty filmjeivel.
Pályája csúcsát az 1929-es Oscar-díj nevezés jelentette. Az előzetes szavazáson a szavazatok nagy részét Rinty kapta. A szervezők komolytalannak ítélték, hogy egy kutya kapja a legjobb színésznek járó díjat, ezért kivették Rin Tin Tint a jelöltek közül és új szavazást tartottak.
Rin Tin Tin 1932. augusztus 10-én halt meg Duncan otthonában, Los Angeles-ben. A halála alkalmából megszakították a rendes adást, hogy bemondják a rendkívüli hírt. 1960-ban saját csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán.