Senki sem mondja…

Senki sem mondja, hogy milyen gyorsan megöregednek. Hogy egy nap majd felébredsz, és azt látod, hogy az arca tiszta fehér. Vagy hogy majd belenézel a szemébe, és már nem egy tiszta tükör tekint vissza rád. Hogy egyre többször kell szólnod, hogy meghallja. És már nem azért, mert valamilyen izgalmas szagot talált, hanem mert tényleg nem hallja. És hogy milyen hamar nem hallja már azt sem, ha sokszor szólsz vagy hangosan.

Azt mondják, hogy a gyerekek egy szempillantás alatt felnőnek. De azt senki sem mondja, hogy a kutyád, aki már akkor veled volt, amikor még nem is gondoltál arra, hogy felnőtt leszel, munkád lesz, családot alapítasz milyen hamar megöregszik. Aki mellett felnőtt lettél vagy éppen a gyermeked nőtt fel. Akivel átéltél költözést, munkahelyváltást, szakítást, összeköltözést, házasságot vagy válást. Aki ott volt veled, amikor magányos voltál, amikor senki nem volt melletted. És aki ott volt veled a feledhetetlen, boldogságtól ragyogó, örömteli pillanatokban is. Akire mindig számíthattál, és aki mindig számíthatott rád.

Senki sem mondja, hogy ragadj meg minden pillanatot, amit vele tölthetsz. Legyen az szomorú, bánatos vagy kétségbeejtő. Mert még a legrosszabb dolog is jobb vele, mint bármi nélküle. És a legjobb dolgok is sokkal jobbak, ha ő melletted van.

Bár nem mondja senki, mindannyian tudjuk, hogy eljön az a nap, amikor sétálni megyünk, és hamarabb fárad el mint mi. Bár sose hittük volna, hogy ez lehetséges. Aztán eljön az a nap is, amikor már nem bír velünk jönni, és végül az is, amikor már nem is lehet.

De addig még minden egyes pillanat a miénk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Kép: Photo by Alexander Dummer: https://www.pexels.com/photo/tricolor-bernese-mountain-dog-132665/;