A kutyajátékok négy típusa – és használatuk – 1. rész
A kutyajátékok között válogatva zavarba ejtő kínálattal találkozhatunk. Egy-egy üzletben se szeri se száma a színes, zajos, gömbölyű, puha stb. játékoknak. Mint Gombóc Artúr a csokoládé boltban.
A játék a kutyák számára lételem. A kölyökkutyák éppúgy imádnak játszani, mint a felnőttek vagy az idősebbek. És lényeges is, hogy játsszunk velük, hiszen ettől kiegyensúlyozottabbá válnak, oldhatják a stresszt, kiélhetik az ösztöneiket, és persze a játék az egyik legjobb a kapcsolatépítő.
Az én kutyám nem szeret játszani
Gyakran halljuk, hogy egyes kutyák nem szeretnek játszani. Talán a tiéd is ilyen. Szerencsére, nincs veszve semmi. A játszás maga tanult dolog, ahogy az egyes játékokat is meg kell szerettetni a kutyánkkal. Ezt lelkesedéssel könnyen elérhetjük. Magunk is meglepődünk majd, hogy mennyire jó móka a közös játék, és minden nap új dolgokat veszünk majd észre kutyánkon. Ezek egy jó része elég vicces is ráadásul.
A közös játék segít csökkenteni a szorongást és az ebből adódó problémákat. Oldja a stresszt, a feszültséget. Lehetőséget nyújt az agresszió levezetésére, az ösztönök megfelelő formában való kiélésére. Gazdi-nyelvre fordítva: csökkenti az ugatást, a papucsok és bútorok szétrágását, a farokkergetést, a nyugtalanságot. Segít megelőzni a szeparációs szorongás kialakulását. Építi a bizalmat és lehetőséget ad, hogy jobban megismerjük egymást.
De hogyan játsszunk?
Az előbb említett pazar bolti választék azonban értő kezekben válik igazi értékké. Felejtsük el a random összevásárolt játékokat! Ezentúl tudatosan, a megfelelő célra a megfelelő játékot vesszük csak meg. És ezekkel megfelelően fogunk játszani.
Gyakori „hiba”, hogy a játékok csak úgy hevernek szanaszét a lakásban, hogy a kutya bármikor játszhasson velük. Az esetek többségében a kutyát ezek úgy hagyják hidegen, mintha ott sem lennének.
Az első szabály tehát, hogy a játéknak megadjuk a módját.
Gazdi-felfogás kérdése, hogy ki kezdeményezheti a játékot. Az engedelmes és szabálybetartó kutyát preferáló gazdik külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy ők kezdeményezzék, a nekik megfelelő időpontban. Azok, akik szabadabb teret adnak a kutyák önkifejezésére, általában megengedik a kutyáknak a játék kezdeményezését is. Ez nem azt jelenti, hogy a kutyánk egész nap zaklathat minket, és mi mindig engedünk. Csak a kezdeményezést hagyjuk, de mi döntünk. Ez nem összetévesztendő azzal, hogy hagyjuk, hogy a kutyánk a fejünkre nőjön, hiszen az hosszú távon senkinek sem jó.
