Fagyási sérülések – legenda vagy valóság?
Sokunknak mondták gyerekkorában, hogy ne maradjunk kint túl sokáig a hidegben, mert még lefagy az orrunk. Vagy másunk. Ezt azért többnyire nem vettük komolyan, és csak akkor mentünk be, amikor már vacogtak a fogaink. Aztán hallottuk a történeteket a fronton harcoló katonákról, és nem olyan régen a sífutóról, akinek tényleg lefagyott valamije. És persze a kutyás csoportokban is olvashatunk bőven elrettentő sztorikat lefagyott lábujjakról és egyebekről. De mi ennek a realitása? A kutyákat is érinthetik a fagyási sérülések? És ha igen, mire figyeljünk és mit tehetünk ellene?
Hogyan alakul ki fagyási sérülés?
Fagyási sérülés két módon alakulhat ki. Az egyik a szó szerinti fagyás, amikor a bőrfelszín közelében a sejtek megfagynak. Ilyenkor az extrém alacsony hőmérséklet hatására a sejtekben található víz megfagy. Ez a sejtek azonnali pusztulását okozza. Ehhez extrém hideg kell, például egy krioterápiás kamrában szenvedhetünk ilyen sérülést. Vagy ha télen, Szibériában megnyalogatjuk az utcatáblákat, és szó szerint letörik a nyelvünk hegye. Szóval ez az eset kevésbé valószínű, főleg, hogy a kutyánkról van szó, akit -20 °C-ban egyáltalán nem tanácsos kivinni az utcára.
A másik forgatókönyv, ami fagyási sérüléshez vezethet, a következő. Az ember és a kutya szervezete is úgy védekezik a hideg ellen, hogy a bőrfelszínhez közeli ereket összeszűkíti. Ezzel a vérkeringést (és ezzel a hőmérsékletet) a létfontosságú szervek felé irányítja. Ha hosszú ideig vagyunk kint a hidegben, és nem védjük magunkat megfelelő ruházattal, akkor elindul ez a folyamat. Az érszűkület hatására helyi oxigénhiány alakul ki, ami a hajszálerek elzáródásának következtében szövetelhalást idéz elő. Azaz, az érintett területen a sejtek elpusztulnak.
Ehhez nem szükséges extrém hideg, de még fagypont alatti hőmérséklet sem. Bár azt hihetnénk, hogy a fagyáshoz fagypont alatti hőmérséklet szükséges, ez esetben ez nem így van. A második esetben ugyanis nem közvetlenül a hideg, hanem az erre adott fiziológiás reakció az, ami szövetelhalást okoz. Ehhez nem kell extrém hideg, elég, ha a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
Ez lehet azért is, mert maga a vérkeringés nem elég jó már. Ezért vannak fokozott veszélyben például az idős kutyák. Az ő esetükben a végtagok vérkeringése már gyenge lehet, ezért viszonylag enyhe időben is remegni kezdenek. A remegés egyébként fontos jel, amely figyelmeztet arra, hogy a fagyási sérüléshez vezető folyamat elindult!
Ezért fontos, hogy nem csak extrém alacsony, fagypont alatti hőmérsékletben kell védenünk a kutyákat a hideg ellen. Ha a kutyánk fázik, akkor elindul a szervezet védekező reakciója, és ez pár óra alatt súlyos következményekkel járhat. Ha télen túrázni megyünk, mindenképpen vigyünk a kutyánknak is meleg ruhát, amit szükség esetén ráadhatunk.