Toklász szezon – mit tehetünk megelőzésképp?
Akinek nem mond semmit a toklász neve, annak vagy nincs kutyája, vagy nagyon szerencsés. A toklász nem más, mint az egérárpa nevű gyomnövény kalásza, amely száraz állapotában varászlatos módon találja meg az útját a kutyák belseje felé. A kaszált útszéli parlagok és a kultiválatlan területek gyakori gyomnövényének magjai az evolúciós küldetésükre fittyet hányva csak arra várnak, hogy befúrhassák magukat az arra járó ebek orrába, fülébe, bőre alá vagy bárhova is.
Sajnos, innentől kezd a történet kevésbé vicces színezetet ölteni. Ha szerencsénk van, és gyorsan észrevesszük, hogy kutyánk:
- nyalogatja a lábát
- rázza a fejét
- vakargatja a fülét
- piszkálja a szemét vagy hunyorog
- prüszköl
- váladékozik az orra
Akkor is minimum egy állatorvosi vizsgálatra, esetleg bódításban végzett eltávolításra számíthatunk. Ha nem vesszük észre gyorsan, a toklász befúródhat, és akár hónapokkal később okozhat gyulladásos problémát.
A toklászmentes életre nincs garancia, de egy kis körültekintéssel csökkenthetjük a valószínűségét, hogy kedvencünkbe toklász fúródik. Először is, ismerjük fel a toklászt! Ha képről magabiztosan fel tudjuk ismerni az egérárpa növényt, akkor az életben is lehetőségünk van kikerülni. Lehetőség szerint kerüljük a toklászos területet, hiszen így minimálisra csökkenthetjük a veszélyt.
Erre persze nincs mindig lehetőség, hiszen néha mire észbe kapunk, kutyánk már nyakig jár a toklászban. Ezért – mint a kullancsok esetében is – a séta után érdemes átnézni, átfésülni az ebet. Külön figyeljünk a fülekre, a péra környékére és a tappancsokra, a lábujjak között is.
Mivel a hosszú szőrzet segíti a toklász megtapadását és befúródását, érdemes lehet a kényes területeken rövidre nyírni a szőrt: a lábujjak között és a fül belső oldalán különösen ajánlott. Hosszú szőrű és lógó fülű kutyák számára kapható speciális hajpánt, amellyel nem csak a fülek tálba lógását, de a toklász bejutását is megakadályozhatjuk.